Decemberben kellemes élmény volt a közel-keleti Izrael meglátogatása, amíg Magyarországon hóvihar tombolt, Izrael partvidéki területein 30 fokos meleg volt. Ma már a Wizz Air napi járatai három óra alatt elérhetővé teszik Tel-Avivot, és vízumra sincs szükségük a magyar állampolgároknak. A high-tech iparáról híres startup nemzet meglátogatása nem csak egyszerű és olcsó, hanem igen sok érdekességet is tartogat.

Egy hetes körutamat Tel-Aivban kezdtem, ami a főként arabok lakta ókori Jaffa mellé épült ízig-vérig mediterrán modern multikulturális város. Bár bauhaus épületeiről híres, ilyenből elég kevés van, főként felújított állapotban. Egymást érik viszont a tengerparti hotelek és a kisebb felhőkarcolók, a kiépített, kávézókkal, éttermekkel benépesített homokos tengerpart csak néhány perc séta szinte mindenhonnan. Északról délre végigsétálva, vagy az ingyenes bérbiciklikkel végigtekerve a parti sétányon nem csak a panorámát élvezhetjük, hanem az izraeli társadalomba is betekintést nyerhetünk. Az északi turista negyedet a modern irodák követik, ahol a négyezer izraeli startup egy részének irodái vannak, és északra látszanak a magyar Herzl Tivadarról elnevezett Herzelia high-tech cégeinek irodái is. A város közepén a bevásárlóközpontok és a nevesebb üzleteket felvonultató Rothschild sugárút van. Kevéssé ismert, hogy az izraeli állampolgárok 15-20 százaléka arab, ráadásul tizedük keresztény. Jaffa óvárosában, amely négyezer éves, és valószínűleg a világ első kikötővárosa volt az ókorban egymás mellett állnak a templomok, mecsetek és zsinagógák. A helyi piacon pedig mindegyik kultúrára jellemző ételeket be lehet szerezni.

A 400 ezres nagyvárosban esténként a Rothschild sugárút környékén található klubokban van a legnagyobb élet, főként az elektronikus zenéket kedvelik a fiatalok. A jaffai kikötőben galériák és éttermek várják a szórakozni vágyókat, arégi raktárépületből kialakított Container klubban élő zenei koncertek is vannak. A britek által épített palesztinai vasút régi állomásépületei amellett hogy múzeumoknak adnak helyet, galériáknak, dizájn boltoknak és koncerteknek és performansznak is helyet biztosítanak. Aki szórakozásra vágyik, péntek délutántól szombat estig mindenképp maradjon Tel-Avivban, ugyanis ilyenkor a vallási ünnepi miatt a többi városban a legtöbb üzlet és szórakozóhely zárva tart. Sőt, a közlekedés is leáll erre az időre Izraelben, csak Tel-Avivban járnak a helyi buszok. Városok között csak iránytaxik közlekednek ilyenkor, jelentősen drágábban.


Kihagyhatatlan Izraelben járva Jeruzsálem meglátogatása, ami egy órányira sincs Tel-Avivtól, és akár közvetlenül is elérhető a reptérről induló vonatokkal. A három világvallás szent helyének is számító óváros alig 0,9 négyzetkilométer, mégis rengeteg látnivalót kínál. Míg 150 éve csupán 20 ezren lakták, és a történelmi városfalon kívül alig volt épület, ma már 900 ezres a lakosság, ami az elmúlt 30 évben megduplázódott. Mégis régiesnek látszik a város sziluettje, ami egy régi brit előírásnak köszönhető, ami a belvárosra jellemző kőburkolatot tette kötelezővé minden házra, és ezt máig megtartották. Míg a siratófal története a lerombolt templommal együtt nálunk is ismert, más elpusztított templomnak is fontos szerepe volt a történelemben. A Hurva, azaz rom zsinagógát lengyelországi ortodox zsidók közössége építette, amikor 1700-ban visszatértek Jeruzsálembe. Közép-Európában egy éven gyűjtötték a követőeket, de az 1500 visszatérőnek a harmada meghalt a hosszú út alatt. Ők voltak az elsők, akik visszaértek a oszmán fennhatóságú városba, de a szegény közösség csak az araboktól felvett hitelből tudta az első zsinagógát felépíteni. Mivel nem fizettek, 1721-ben az arabok lerombolták azt. 1837-re sikerült újjáépíteni, maga a szultán főépítésze tervezte, az isztambuli Hagia Szophiára emlékeztet a zsinagóga - egy keresztényből muszlimmá alakított templomra. Sokáig azonban ez sem állhatott, az 1947-es izraeli felszabadító háborúban a ciszjordán hadsereg elfoglalta a várost, és ezt a templomot is lerombolta. Nem ment gyorsan a helyreállítás, csupán 2010-ben fejeződött be.

A Golgotán emelt Szentsír templom is érdekes történeteket rejt. A különböző keresztény egyházak többször is harcba keltek egymással, kizárták egymást a templomból, aminek az lett a vége, hogy a római katolikus, görögkeleti, örmény és kopt egyházak felosztották egymást közt a templomot, és csak akkor lehet bármin változtatni, hogyha mindenki hozzájárul. A templom kulcsait pedig két muszlim családra bízták, mivel nem bíztak meg egymásban. A templom tetején az etióp keresztények falucskája található. Az ő kápolnájuk a templom mellett áll, amit mindig őriz valaki. Ennek oka egy történelmi sérelem, egyszer ugyanis üresen hagyták, és a koptok elfoglalták tőlük és kizárták őket. A 70-es években sikerült visszaszerezniük a kápolnát, amikor a kopt szerzetesek a Jordán folyóhoz mentek keresztelni. Hasonló történetekből tucatnyit tudnak mesélni a helyi idegenvezetők.

Jeruzsálemből könnyen elérhetőek az izraeli busztársaság, az Egged segítségével a történelmi és természeti nevezetességek. A Holt-tenger csupán 1 órás buszút, itt Ein Gediben lehet úszni, vagy még inkább lebegni a tengerszint alatt 400 méterrel az évente 1 métert is apadó tóban. Sokáig nem lehet a rendkívül sós vízben maradni, de van termálfürdő is. A sivatagi területen a környékbeli hegyekben is lehet túrázni, Ein Gedinél egy vízesés is található egy szurdokban, de esőzés idején ezt le szokták zárni. Masada városa és erődítménye a legnagyobb római kori vár volt a térségben, a sivatag szélén gyönyörű kilátás tárul az utazó elé a Holt-tengerre és a Negev sivatagra. A 400 méter magas hegyre kiépített út vezet, de akár felvonóval is fel lehet menni. Bár a Heródes által építetett erődbe maga az uralkodó sosem jutott el, de kiválóan mutatja be a római kor építészeti fejlettségét, és hogy milyen trükkökkel próbáltak fenntartható várost építeni a vízben és tüzelőben is hiányt szenvedő sivatagban. Mesada a zsidók szigeti veszedelme, ugyanis több ezren menekültek ide 73-ban a római hadsereg elől, és miután esélytelen volt a védekezés, tömeges öngyilkosságot követtek el, hogy ne legyenek rabszolgák, ez egyben a nemzeti büszkeség jelképe.

Ciszjordánia területe három zónára van osztva, vannak teljesen izraeli fennhatóság alatt álló területek, ilyenek a telepek, illetve teljesen palesztin irányításúak, ilyenek például Ramallah és a palesztin települések zöme. A városok között azonban, bár palesztin területek, az izraeli hadsereg végzi a biztosítást. A városokba ezért ellenőrző pontokon át lehet eljutni, ahonnan izraeli területre érve szokott zajlani az ellenőrzés, ahol az útlevelet is elkérhetik. A relatív nyugodt biztonsági helyzetnek köszönhetően nem túl szigorúak ezek az ellenőrzések, sokszor csak egy katona sétál végig a buszon, vagy csak ránéznek az utazókra. Jerikó városát meglátogatva egy szegény palesztin település mindenapjaiba csöppenhetünk, ahol a legfeltűnőbb az volt, hogy nőket alig lehetett látni. A bárokban, éttermekben csak férfiak ücsörögtek, leginkább vízipipzással múlatva az időt. Tömegközlekedéssel nem is olyan könnyű bejutni, mert a palesztin buszok csak a saját városok között közlekednek, ahogy az izraeliek csak az izraeliek közt. Utóbbi állampolgárok nem is tehetik be a lábukat palesztin területre, ezért érdeklődve kérdezgettek, hogy milyen is ott az élet. Taxival azonban bárhova el lehet jutni, de turistát látva a normál ár sokszorosát kérhetik el, az alkudozás hosszadalmas és fárasztó folyamata megkerülhetetlen, a megadott ár fele is sokszor a normál felett van.

Izrael kifejezetten drága ország Közép-Európához képest, de még a nyugat-európai árszínvonalhoz képest is. A legolcsóbb étel a falafel, amit a legtöbb helyen ezer forintnyi sékelért lehet megkapni. A boltokban is igen magasak az élelmiszerárak, egy üveg sör is majd' ezer forint, az éttermekben egy ital két-háromezer forint is lehet, egy kiadósabb étel pedig öt-hatezer. Az ételek viszont óriási adagban érkeznek, rendelés után pedig igen kiadós előételnek szószok, zöldségek és természetesen humusz érkezik. Élményekkel feltöltekezve egy dologra kell nagyon figyelnie az utazónak, hogy legalább három órával távozás előtt a reptérre érjen, a biztonsági ellenőrzés ugyanis jóval szigorúbb az Európában megszokottnál. Többször is válaszolni kell biztonsági kérdésekre, és akit speciális vizsgálatra választanak ki, az legalább egy órát is eltölthet ezzel.