A korábbinál várhatóan lényegesen több és átfogóbb helyszíni ellenőrzést végeznek a 2014–20-as támogatási ciklusban az EU-s agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat igazoló szervek – köztük a Magyarországon a teljes jelenlegi időszakban ezért felelős KPMG. Az igazoló vizsgálatok egyre nagyobb hányada a következő évtől kezdődően megelőzi a kifizetést, így pórul járhatnak azok, akik az utólagos ellenőrzési rendszert kihasználva próbáltak előnyhöz jutni.

Lezárult az Európai Unió 2007–13-as agrártámogatási ciklusa, és gőzerővel folyik a 2014–20-as szakasz támogatási rendjének kidolgozása. A magyar gazdák jól járnak, hiszen ebben az időszakban végre kiegyenlítődnek a támogatások a régi tagországok és az újak között. Megszűnik az eddig tapasztalt eltérés a hazai és a jellemzően eddig magasabb nyugat-európai támogatási mértékek között.

Az Európai Unió a váltással egy időben felülvizsgálta a támogatások ellenőrzésének rendszerét is. A 2014-től bevezetni kívánt változás lényege, hogy a korábbinál hatékonyabban szűrje ki a hibás kifizetéseket az ellenőrzési rendszer egyszerűsítésével egyidejűleg. A reformjavaslat többkörös egyeztetésen ment át az elmúlt egy évben, és most – nem utolsósorban a KPMG budapesti irodájában kidolgozott szimuláció eredményeként – eljutottunk oda, hogy nagyjából végleges konstrukcióról beszélhetünk.

Az új rendszerben ennek megfelelően sokkal több és átfogóbb helyszíni ellenőrzést végeznek majd az igazoló szervek szerte Európában. A helyszíni vizsgálatok száma az eddigi évi 40 ellenőrzés több mint háromszorosára nő, számuk akár évi 600-ra is felmehet. A bizottság által előírt revíziós szám tagországonként változik, a tagállam által összeállított éves kontrollstatisztikai kimutatások megbízhatóságának függvényében.

Az új szabály lehetőséget ad arra, hogy az igazoló szerv külön csoportban vizsgálja például az agrártámogatásokon belül a földalapúakat. Ha az derül ki, hogy egy tagország gyakorlata egy adott részterületen emelt kockázatot hordoz magában, akkor az ilyen támogatásoknál további célirányos ellenőrzéseket kell végezni.

Nemcsak a mintavétel és a gyakoriság változik az új rendszerben, hanem az időzítés és a revíziók mélysége is. A jövő évtől kezdve az igazoló szervek már az adott pénzügyi évet megelőzően megkezdik a vizsgálatot, és a mintába került támogatásoknál a teljes folyamatot górcső alá veszik. Várhatóan jelentősen emelkedik a helyszíni kontroll alá vont parcellák száma is, mert egy-egy blokkon belül mostantól azok 25-50 százalékánál kell lefolytatni a vizsgálatot, szemben az eddigi szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel. A rendszer ezáltal preventívebb és integráltabb lesz, mint eddig volt. Ez növeli a hatékonyságot, és tovább csökkenti az indokolatlan támogatások kifizetésének kockázatát.

Az új rendszer további előnyeként említhető, hogy amennyiben a kifizető ügynökségek és a tagországi ellenőrző szervek vizsgálati eredményei között hibahatáron belüli az eltérés, akkor az igazoló hatóság helyszíni kontrolljainak számát szinten tartva a tagország saját vizsgálatainak volumenét 2-5 százalékponttal csökkentheti majd. Ez első ránézésre nem tűnik komoly megtakarításnak, ugyanakkor jelentős könnyítést jelentene a kifizető ügynökségek számára a helyszíni ellenőrzési csúcsidőszakok kezelésében.
A szerző a KPMG igazgatója