Az elmúlt hónapok hírszerzési botrányának hátterébe biztosított mélyebb betekintési lehetőséget a BME-n megrendezett „Az NSA-ügy" elnevezésű előadássorozat. Az informatikai, illetve a hírszerzés területéről meghívott szakemberek a nemzetközi információgyűjtés új módszereit, és azok lehetséges kivédését taglalták.
Dr. Kiss Álmos Péter, aki húsz éven át szolgált a US Army kötelékében többek között hírszerzőként is kifejtette, hogy az NSA (National Security Agency) technológiai, és erőforrásbeli fölényét ismerve valójában senkit sem lephetett meg az ügynökség ilyen kiterjedt információgyűjtése. Ezt támasztja alá a hírszerzés általános jellege is, nevezetesen az, hogy a megfigyelés potenciális célpontjait képezik az esetleges ellenségek mellett a fő szövetségesek is. A lehallgatások a katonai szakértő által felvázolt modellje szerint tehát csupán ennek mértéke döbbentette meg a világot a Snowden által kiszivárogtatott információk nyomán.
A napvilágra került információk szerint az NSA olyan kiterjedt, és olyan részletes információgyűjtést végzett az USA partnerei, potenciális ellenfelei, és saját állampolgárai körében is, amely a legtöbb állam számára elképzelhetetlen eszközigények mentén volt csak megvalósítható. Ahogy Dr. Bencsáth Boldizsár, a CrySys labor munkatársa is jelezte, az NSA legalább 10 évvel a társadalom által ismert technikai csúcsot megelőző szinten áll, így áll módjában szinte észrevétlenül fenntartani ezt a hálózatot.
Bencsáth ennek a technikai háttérnek az érzékeltetése végett beszélt az úgynevezett malwere-ek világáról. Ezek közé a „rosszindulatú szoftverek" közé tartozik a LUXNET is, amelyet az iráni atomerőmű gépei ellen vetettek be, hogy meggátolja az urándúsítás metódusát. Ahogy Bencsáth felvázolta a vírus működését, a hasonló programokkal nem a fő célpontra sújtanak le a felhasználók, hanem egy széleskörű, a célponttal közvetett kapcsolatban lévő elemet fertőznek meg. Így a LUXNET-tel egy 50 000-es mintát érintettek, amelyből aztán átterjedhetett a vírus a célpont számítógépeire.
A Snowden-ügy kapcsán kirobbant általános felháborodás okait firtatva Kiss Álmos az intimszféra védelme, valamint az USA fölényét illető irigység mellett a szavazathajhászást emelte ki. Eszerint az egyes politikusok számára remek lehetőséget biztosít ez az alkalom, hogy az állampolgári jogok élharcosaként léphessenek ki a választók elé. Kiss ezzel implicite reagált a saját előadásában is feltett kérdésre, miszerint vajon hatalom-e a tudás.