A Figyelő által 2012-ben összeállított Figyelő TOP200-as lista adja a TI vállalati szektort vizsgáló tanulmányának bázisát, amelyben az 50 legnagyobb árbevétellel bíró céget választották be a mintába az üzleti élet korrupciós helyzetének vizsgálata céljából. A felmérés szerint a hazai gazdasági szereplők összesen 45 százalékos eredményt értek el, az átlagot pedig csupán négy élenjáró cég egyensúlyoz ki a sok lemaradóval szemben. Bár a Telenor, Telekom, Mol, TVK kvartett kimagasló pontszámot ért el, 100 százalékot egyik hazai szereplő sem tudott teljesíteni a szervezeti felépítés, belső folyamatok, korrupció ellenes policy nyilvánosságát vizsgáló felmérésben. Ezzel szemben 14 vállalatnak a 13 kérdésből álló ív egyik pontjára sem volt válasza, nem tartja fontosnak ilyen mechanizmus kidolgozását.

A fenti eredmények annál is nagyobb jelentőséggel bírnak, mert az átláthatóság foka nagyban összefügg egy vállalat versenyképességének mértékével, ahogy azt Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója is kiemelte. A bemutatót megkezdő Martin ezt alátámasztandó felhívta a figyelmet a nemzetközi versenyképességet, valamint az átláthatóságot mérő rangsorokra, melyeket Svédország, Finnország, Szingapúr, és Svájc személyében ugyanaz a négy ország vezet. „A korrupció ellenes belső szabályok tovább erősíthetik az átláthatóságot, ezzel növelve a vállalatok, így Magyarország versenyképességét" mondta Dr. Cséfalvay Zoltán, parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár a tanulmány fontosságát méltatva.

Ennek az összefüggésnek az érzékeltetése végett Cséfalvay a nemzetközi tanulmányokban olvasható azon becslést említette, mely szerint az üzletkötések árát körülbelül 10 százalékkal emeli meg a kiszámíthatatlanság, amely a nyilvánosság és elszámoltathatóság gyenge szabályozása nyomán alakul ki.

A fenti jelenség felszámolása, csökkentése érdekében a TI konkrét javaslatcsomagot állított össze a tanulmányban, mely a kormányzatnak szóló ötleteket is magában foglal. A csomag alapvető tételei a standardizálás, a pontos szabályozás, és így a piaci verseny fokozása, megtisztítása. Mindezek a 2014 január 1-től hatályba lépő új törvényben kristályosodhatnak ki, amely a cégek jelentéstételi kötelezettségét hivatott átalakítani, fejleszteni.