Nem kell a fővárosnak a Városliget és a Vár

Cseke Hajnalka
2013-09-03 07:00
Szemét, papírhalmaz, letaposott fű fogadja hétvégenként a budapesti Városligetbe látogatókat a közpark Hermina út felőli részén. Az áldatlan állapotok okozója egy újonnan létesült bolhapiac, amely a zuglói önkormányzat kifejezett tiltakozása ellenére létesült. Az piac a több mint 25 éve működő régi, Petőfi Csarnok melletti hasonló rendezvény piac konkurenseként jött létre. A főváros a kerületi önkormányzat kérése ellenére sem lépett fel. Arra hivatkoznak a jogászok, hogy egy vonatkozó alkotmánybírósági döntés miatt nem büntethetők az alkalmi árusok, s a portékáikat sem lehet elkobozni. Mindenki arra vár, hogy a parlament megtalálja azt a törvényi konstrukciót, amely alapján felszámolhatóak az ilyen piacok. Erre célozgatott Tarlós István főpolgármester is a napokban, s jelezte, hogy rövidesen a Népligetbe költöztetik át, ahol legálisan, megfelelő infrastruktúra mellett árusíthatnak.

A XIV. kerület önkormányzatához közelálló források viszont azt valószínűsítették, hogy nem véletlenül tűri el a főváros a Liget ezen szakaszán az anarchikus állapotokat, „a kellő időben majd felajánlják a segítséget, ám ezzel együtt a terület közigazgatása átkerülhet a fővároshoz, s megismétlődik a Margitsziget sorsa." A félelem nem ok nélküli a zuglóiak részéről, ugyanis amikor a Sziget fővárosi kezelésbe vételéről döntött a parlament, az eredeti előterjesztésben szerepelt a Városliget is. Forrásaink szerint Papcsák Ferenc Zugló polgármesterének közbenjárására húzták aztán ki azt az előterjesztésből.

Lapunk érdeklődésére a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága egyértelműen cáfolta, hogy a Városliget fővárosi kezelésbe kerülne. Az iránt is érdeklődtünk, ha nem a bolhapiac, akkor a következő, 2014-2020-as uniós ciklusban megvalósuló impozáns, több tízmilliárd forint értékű Múzeum-negyed megvalósítására tekintettel várható az Liget fővárosi kezelésbe vétele, de erre is kategorikus nem volt a válasz.

A Jobbik fővárosi frakciója azonban régóta szorgalmazza, hogy az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű közterek kerüljenek a főváros közvetlen irányítása alá, mert csak így biztosítható a fejlesztésük. A Margitsziget után erre tekintettel jobb kézben látnák a fővárosnál, illetve az államnál a Várat, a Városligetet, sőt, a Hajógyári szigetet is. Azt javasolták, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások az Óbudai sziget egyes részeinek izraeli tulajdonosaival a visszavásárlásról. A fővárosi önkormányzata utóbbi felvetésről annyit közölt lapunkkal, hogy nincs tudomásuk ilyen tárgyalásról, a Várat pedig szintén nem akarja a Fővárosi Önkormányzat saját kezelésébe venni.

PRECEDENS

A Margitsziget sorsán azonban már a két hete tartott népszavazás sem változtat, pedig a Sziget három állandó lakója közül ketten adták le a voksukat, s mindketten elutasították, hogy a fővároshoz kerüljön. Mivel véleménynyilvánító népszavazás volt, a döntés nem köti az Országgyűlést. Tarlós István főpolgármester kis híján elnevette magát, amikor a szavazás végeredményéről kérdezték, hiszen valóban a világ legkisebb referenduma volt, ahogy arról a Wall Street Journal is beszámolt.

A XIII. kerületi önkormányzat lapunkkal közölte, hogy Thorbjorn Jaglandhoz, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárához fordulnak. A XIII. kerületi június végén idehaza is jogorvoslattal élt, az Alkotmánybírósághoz nyújtott be panaszt. A XIII. kerület változatlanul sérelmesnek érzi azt, hogy mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül annektálta a szigetet a főváros, ami a jövőre nézve veszélyes precedenst jelent. A kerület arra hivatkozik, a Margitsziget mindig is a főváros tulajdonában volt, tehát a főváros kötelezettsége lett volna már eddig is a fejlesztése. „Azért nem kellett volna elvenni, hogy most egységes koncepció mentén induljon meg a rehabilitációja, eddig sem állt útjában ugyanis semmilyen kezdeményezésnek a kerület" - mondta lapunknak Gellért Lajos.