Bár ezek a kérdések túlságosan is filozofikusnak tűnnek, mégis gyakorlati hatással vannak arra, hogy eddig nem született meg az a többszereplős, felsőoktatási intézményeket, szakmai szervezeteket, politikai döntéshozókat is magában foglaló összefogás, amely képes lenne csillapítani a képzett magyar fiatalok külföldre vándorlását. Vannak egyébként olyan hivatások, amelyek sorsát kiemelt figyelem kíséri, éppen azért, mert a társadalom működése szempontjából különös érdek fűződik a megtartásukhoz, mint például az orvosok és a tanárok esetében. Csupán az a kérdés, hogy a mérnököket, informatikusokat hajlandóak vagyunk-e hasonló jelentőséggel felruházni a közérdek szempontjából, lényegi összefüggést kimutatni az általuk végzett, magas hozzáadott értékű tevékenység és a nemzetgazdaság perspektívái között.
DIGITÁLIS MUNKAHELYEK
Az infokommunikációs szektort érintő, egyelőre alig érzékelhető mértékű szakemberhiány egyáltalán nem sajátosan magyar jelenség, ráadásul csak az egyik eleme az agyelszívás. Európai szinten is hiány mutatkozik a képzett, speciális szaktudással rendelkező informatikusokból, s ez a helyzet egyre égetőbb lesz a gazdaság és a hétköznapi élet informatizáltságának növekedésével. Az Európai Unió nem véletlenül karolta fel a digitális munkahelyek ügyét, az idén tavasszal nagykoalíciót létrehozva annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek azok a körülmények, amelyek a kontinensen 2015-ig várható, összesen 900 ezer kapcsolódó, új munkahely betöltését segítik.
 |
Mindemellett az infokommunikációs technológia (ICT) exponenciálisan terjed, ennek nyomán a szakemberhiány belátható időn belül a növekedés egyik tényleges gátjává válhat. Az infokommunikáció hazai versenyképességben játszott szerepét jól mutatja, hogy a teljes magyar GDP-nek közel 12 százalékát teszi ki, s - a dinamikusan bővülő szoftverexportnak köszönhetően - a válsággal terhelt évek során is képes volt folyamatosan növekedni. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) számításai szerint a jelenleg 180 milliárd forintot kitevő magyar szoftverkivitel olyan növekedési potenciállal rendelkezik, hogy öt év alatt a mérete akár meg is duplázódhat. A digitális munkahelyek betöltése azonban elképzelhetetlen a nyugdíjba vonuló szakemberek utánpótlása, vagyis a szakmai képzés volumenének növelése és a munkaerő hazai munkaerőpiacra való eredményes becsatornázása nélkül. Vagyis a szektor szakemberhiánya már rövid távon is kárt okozhat a magyar gazdaságnak, aminek negatív következményeit legelőször hazánk versenyképességének csökkenésében érhetjük majd tetten.
A szakemberhiánynak csak az egyik oka az agyelszívás. Nagyobb probléma, hogy lassan már nincs mit elszívni, vagyis a szakma utánpótló képessége rendkívül alacsony. A műszaki felsőoktatásba bekerülő hallgatók és a végzettséget szerzők száma nem követi az iparág egyre növekvő szakemberéhségét, és semmi sem garantálja, hogy a diplomával egyszersmind a jelen követelményeihez maradéktalanul igazodó tapasztalati tudás is jár. Igaz, az iparág még a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen amíg a pedagógusok között egyre nagyobb méreteket ölt a pályaelhagyás, addig egy informatikus aligha hagy fel ahhoz az iparághoz kötődő pályájával, amely a legintenzívebb növekedési lehetőségekkel kecsegtet a következő évtizedekben.
Az érintett hallgatók is érzik, hogy kizárólag az adott képzőhelyen nem lehet érvényesülni, gyakran egy-egy vállalatnál kell megalapozniuk karrierjüket. Éppen ezért arra törekszenek, hogy már a diploma megszerzése előtt olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, amelyek növelik munkaerő-piaci értéküket. És ez nem csupán a több szakma kapcsán is előírt kötelező gyakorlatból fakadó, külső igény, hanem annak a felismerése, hogy nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést a nagybetűs életre. Mindezek ellenére megfelelő felvevőkapacitású és karrierépítési lehetőséget biztosító gyakornoki programok alig akadnak ma Magyarországon, sőt sok tekintetben még gyerekcipőben jár ezek elismertsége a vonatkozó jogi szabályozás tekintetében is. A friss diplomások itthon tartásának egyik járható útját éppen az egy-egy nagyvállalat által hatékonyan működtetett programok jelentik.
A T-Systems Magyarországnál egy időben közel 250 gyakornok tevékenykedik. Anyacégünk, a Magyar Telekom hasonló programjával együtt pedig közel 500 fiatal kap lehetőséget, ami az ICT-iparág egyik, ha nem a legnagyobb gyakornoki programjává avatja a cégcsoportunknál a fiatal tehetségek felkarolására hosszú évekkel ezelőtt indított kezdeményezést. A felsőoktatási intézményekkel meglévő kapcsolataink lehetővé teszik, hogy már a diplomaszerzés előtt magunkhoz vonzzuk a tehetséges és dolgozni akaró, leendő szakembereket. A program lehetőséget teremt arra, hogy a tehetséges fiatalok elmélyítsék szakmai tudásukat és tapasztalatukat, friss diplomával a zsebükben már e képességekkel felvértezve induljanak el saját karrierútjukon. Immár több száz nálunk megfordult fiatal példája bizonyítja, hogy a gyakorlati tapasztalat már az első (főállású) munkahely előtt megszerezhető.
KINEVELNI AZ UTÁNPÓTLÁST
A T-Systems Magyarország SmartUp gyakornoki programjának hosszú távú célja a magyar informatikai képzés rangjának megőrzése. Felsőoktatási szakmai versenyek és kapcsolódó alapítványok támogatásával folyamatosan a kiemelkedően tehetséges fiatalok fejlődését igyekszünk elősegíteni, a hozzánk belépőknél pedig egyfajta inkubációs feladatot látunk el a versenyképes utánpótlás nevelésében. Gyakornokaink közül sokan megtalálták a számításukat a T-Systems Magyarországnál, és a diploma után nálunk helyezkedtek el. Vélhetően ez a jövőben is így lesz: egy a gyakornokaink körében végzett reprezentatív felmérés szerint 92 százalékuk maradna cégünknél főállású munkavállalóként. Ugyanezen felmérés alapján 87 százalékuk összességében elégedett a gyakornoki programunkkal, és annak elemei közül a legértékesebbnek a rugalmas munkaidő-beosztást tekinti. Ez nem véletlen. A munkaadók ugyanis gyakran nem azt tartják szem előtt, hogy a hallgatók fő érdeklődési területéhez kötődő szakmai tapasztalatok megszerzését támogassák, hanem úgy tekintenek gyakornokaikra, mint részmunkaidős munkatársakra. Ezzel szemben cégünknél e fiatalok szakmai fejlődését olyan mentorokon keresztül biztosítjuk, akik egy-egy gyakornokot támogatni tudnak a saját karrierútjuk egyes lépcsőfokain való előrejutásban.
A SmartUp programban részt vevő gyakornokainknak közel 70 százaléka napi, közvetlen kapcsolatban van a számára kijelölt mentorral. Értékelésük szerint az egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy mindeközben olyan feladatokkal bízzák meg őket, amelyeket a vállalat szempontjából hasznosnak tartanak. Programunkkal lehetőséget teremtünk arra, hogy a tehetséges fiatalok nagyvállalati környezetben bővítsék tudásukat az érvényesüléshez elengedhetetlen szakmai tapasztalatokkal, s ezzel cégünk közvetlenül hozzá tud járulni a jövő szakembereinek utánpótlásához. És ez nem csak lózung: ma már van olyan vezető beosztásban lévő kollégám, aki annak idején a T-Systems Magyarország egyik elődcégénél gyakornokként kezdte.
VONZÓ FELTÉTELEK KELLENEK
Amint arra cikkében elődöm, Budafoki Róbert is rámutatott: a magyar vállalatok számára hasonló, ha nem nagyobb kihívás a megfelelő bérszínvonal biztosítása a szakképzett magyar munkaerő számára. Nem könnyű ma itthon egzisztenciálisan is vonzó feltételeket kínálni az informatikusoknak, akik pontosan tudják, hogy ugyanazért a munkáért már nem csupán Ausztriában, hanem Szlovákiában és Csehországban is a hazánkban megkereshető bér többszörösét kaphatják. Ráadásul az informatika azon kevés iparág közé tartozik, ahol a nyelvtudás kevésbé van előtérben, és csak egy szűken vett szaknyelvben vagy éppen programozói nyelvben szükséges eligazodni. Biztosra vehető, hogy minden vállalat a felmerülő költségek optimalizálására törekszik, még akkor is, ha bérköltségről van szó. De hamarosan ezen a területen is szembe kell nézni azzal, hogy a külföld valódi elszívóereje elsősorban a pénzben testesül meg.
Ám vannak olyan tényezők is, amelyek a pénznél sokkal többet nyomnak a latban. Az Y generáció tagjai tulajdonképpen belenőttek az infokommunikációba, és többszörösen nyitottabbak a külföld felé, mint a még a vasfüggöny mögött nevelkedettek. Ugyanakkor magasabbak is az elvárásaik mindenkori munkaadóik irányába - nemcsak a fizetés, hanem a munkahelyi környezet és a karrierépítés tekintetében is. Az innovatív, előremutató, stabil cégek ezért lényegesen szélesebb lehetőségekkel rendelkeznek a jelenleg még kevés számú friss diplomás kegyeiért folyó harcban. Amint arra a kapcsolódó vitában a Prezi vezetője, Árvai Péter is rámutatott (Miért mennek el a fiatalok? - Figyelő 2013/31. szám), gyakran a pénznél is sokkal fontosabb körülmény, hogy a pályakezdő perspektívát lásson maga előtt, s higgyen abban: egy jó ötlettel, kemény munkával és elkötelezettséggel itthon is sikereket érhet el. Ebből a szempontból is különösen szerencsés az ICT-iparág, hiszen látványos eredményekben, sikersztorikban nincs hiány.
ELŐREMUTATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK
Magam is fontosnak tartom, hogy a cégen belüli környezet tegye lehetővé a folyamatos szakmai fejlődést és a nemzetközi trendekre való nyitottságot. Ennek jó példája a közép- és kelet-európai e-Health Kompetencia-központunk, amelyet a Deutsche Telekommal és a T-Systems International céggel közösen hoztunk létre. Megalapításával egy olyan, regionális szinten is jelentős szakértői pre-sales központ jött létre, amely ki tudja elégíteni valamennyi, a térségen belül a vállalatcsoporthoz tartozó tagvállalat speciális, e-egészségügyi megoldáshoz kapcsolódó üzleti igényeit. Így képessé válunk arra, hogy - becsatornázva a terület leginkább előremutató megoldásait - átfogóan tekintsünk erre a rendkívüli innovációs energiákkal bíró szférára. A magyarországi kompetencia-központ üzleti és szakmai tapasztalataira építő üzletek végső soron növelik az e-egészségügy területén betöltött szerepünket, és olyan jó gyakorlatok kialakításához segítenek hozzá, amelyek révén saját lehetőségeinket is megtöbbszörözhetjük. Meggyőződésem szerint az ehhez hasonló, előremutató kezdeményezések összességében pozitívan hatnak a magyar nemzetgazdaságra, növelik az iparágban betöltött nemzetközi jelentőségünket, s végső soron támogatják a jövő szakembereinek kinevelését és itthon tartását is.
Fontosnak tartom, hogy a megkezdett együtt gondolkodás tovább folytatódjon, de nem szabad lehorgonyoznunk pusztán a problémánál. Mielőbbi lépésekre, valódi együttműködések kialakítására, továbbá minden magyar számára üzenettel bíró akciók, kampányok meghirdetésére lenne szükség. Ebben a T-Systems Magyarország partnerséget ajánl valamennyi olyan szereplőnek, amelyik érti és érzi a fiatalok itthon tartásának jelentőségét. Nem lehet elég korán kezdeni a magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek utánpótlását, a tehetséges ifjak megtartását, közös jövőnk megalapozását; s mi, magyarok ráadásul ebben késésben vagyunk.
Rékasi TiborDiplomáját a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerezte, majd üzleti képzések keretében bővítette ismereteit. Szakmai pályáját az Integra Kft.-nél kezdte ügyfélfelelősként. 1997-től a Unisys Magyarországnál dolgozott a pénzügyi üzletfelek partnereként, később ügyfélkapcsolati igazgatóként. 2000-ben csatlakozott a Cisco Systems Magyarországhoz, ahol előbb a kiemelt ügyfelekért felelős értékesítési vezető, nagyvállalati üzletág-igazgató, majd 2007 februárjától ügyvezető igazgató volt. 2008 őszétől az IQSYS Zrt. ügyvezető igazgatójaként, később a T-Systems Magyarország Zrt. értékesítési vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. 2013 októberétől a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója.