A területi szórás alapján főleg Magyarország északi és keleti felében, valamint a Dél-Dunántúl egyes részein találhatóak az eszközkezelőhöz került ingatlanok. Mint a területi szórás megmutatja, ezek a munkanélküliséggel sújtott térségek, egyéb szociális problémákkal megfejelve. Kérdés tehát, hogy milyen a fizetési hajlandóság, tudják-e időben fizetni a bérleti díjat a lakók? Az eszközkezelő tapasztalatai szerint határidőre nem mindenkinek sikerül befizetnie az átlagosan 8500 forintos havi díjat, egy-két hetes csúszás nem példa nélküli.
A bérlők öt éven belül vissza is vásárolhatják az ingatlant. Ez persze - ismerve az érintettek életkörülményeit - nem életszerű, de kizárni sem lehet. Eddig ilyen jelzés mindenesetre nem érkezett a bérlőktől, igaz, a program indulása óta eltelt másfél év nem annyira hosszú, hogy az érintettek vagyoni helyzetében gyökeres változás tudjon beállni. A visszajelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a lakók, ha esetleg módjuk nyílna rá, akkor sem biztos, hogy újra tulajdonossá akarnának válni. A tapasztalatok szerint többnyire felismerték ugyanis, hogy a havi bérleti díj - ami évente legfeljebb a KSH által megállapított inflációval emelkedhet, reálértékben tehát nem nőhetnek ezek a kiadások - könnyebben kigazdálkodható, mintha újabb hitelterheket vállalnának fel, akár kétszer-háromszor akkora havi összegben.
A cikket megtalálja a Figyelő 39-dik számában.