Az utóbbi években mind több hír szól a legmagasabb pozíciókba emelkedett nőkről. „Ez nem véletlen: mivel egyre több nő képzett, mind több szó is esik arról, hogy a nők ugyanúgy - tehát nem jobban vagy rosszabbul - képesek szakmai feladatokat ellátni. Most már vannak női szerepmodellek, és ez lendületet adhat a fiatal nők számára, illetve a férfiak is láthatják, hogy változóban van a nők szerepvállalása. Ez egy pozitív, önmegerősítő folyamatként működhet"- véli Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense.

Az ECB új igazgatónőjének helyzetbe kerülését az immár uniós szinten felkarolt női kvóta is segítette. A nők helyzetbe hozásának ügye egy ideje napirenden volt már az Unióban, amikor a bizottság alapvető jogokért felelős tagja úgy másfél éve követ dobott az állóvízbe. Viviane Reading javaslata értelmében az 50 millió eurót meghaladó forgalmú, és minimum 250 embert foglalkoztató, tőzsdén jegyzett vállalatoknak legkésőbb 2020-ig 40 százalékra kell emelniük a nők arányát az igazgatótanácsban. Az ECB e szellemben vezetett be kvótát: menedzsmentjében a következő hat év alatt a jelenlegi 17 helyett 35 százalékra, ezen belül a felső vezetésben 14-ről 28-ra kell emelni a gyengébb nem képviselőinek arányát. A lépésre egyébként egy évvel azután került sor, hogy az Európai Parlament (EP) leszavazta a luxemburgi jegybank elnökének, Yves Mersch-nek a kinevezését. Az EP gazdasági- és pénzügyi bizottsága ugyanis külön megkérte a tanácsot, hogy az egyenlőség elvének megfelelően állítson női jelöltet. Nem így tettek, ezért a jelöltet leszavazták. Mersch végül ugyan bekerült az igazgatótanácsba, ám a testület egy másik tagja később szerepet vállalt a német kormányban, az ily módon megüresedett helyre pedig végre valóban nőt jelölhettek.

A teljes cikket, valamint Christine Lagarde és Janet Yellen portréit a friss Figyelőben találják.