A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépést megkönnyítő irányelvet az unió még 2011-ben alkotta meg, a direktívát a hazai jogi környezetbe átültető törvény 2013 július 1.-e óta van érvényben. A törvény a gazdálkodó szervezetekre vonatkozik, vagyis magánszemélyekre nem. Az egyik fontos újítás a törvényben, hogy a szerződésekben a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidő csak objektív indoklással határozható meg. Más szóval a szerződésben foglaltak teljesítését követően a megrendelő cégnek 60 napon belül fizetnie kell; ez a korábbi gyakorlatban sajnos gyakran hosszabb időt vett igénybe. Ezen felül a késedelmi kamat mértéke 7-ről 8 százalékra nőtt.

A jogszabály legpozitívabb része az, hogy az adósnak a követelés behajtásával kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forintnyi átalányt (ez körülbelül 110000 forint jelenleg) kell fizetnie a hitelezőnek, számlánként, és attól függetlenül, hogy mekkora összeggel tartozik. Az átalányt az adósnak külön felszólítás nélkül meg kell fizetnie. Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia nemzetközi követeléskezelő cégcsoport értékesítési igazgatója szerint az új költségátalány puszta összegénél fogva komoly visszatartó erő lehet. Sokkal fontosabb azonban, hogy a múltban számos kis- és középvállalkozás azért nem terelte jogi útra adósság-ügyeit, illetve azért nem bízott meg követeléskezelő céget adósságainak behajtásával, mert nem akarta vagy tudta vállalni a felmerülő költségeket. A költségátalány bevezetésével remélhetően ezek a cégek kevésbé lesznek majd hajlandóak leírni nem teljesített vagy késedelmes fizetésből származó veszteségeiket.

A kis- és középvállalkozások pénzügyi biztonságának helyreállítása rendkívül fontos feladat, mivel a leírt tartozásállomány lassan kétségbeejtő méreteket ölt. Az Intrum Justitia közel 10000 európai (köztük számos magyar) vállalkozásra kiterjedő felmérés szerint a különböző ágazatokban a leírási veszteség és a késedelmes fizetés eltérő, a trend a szektorok többségében azonban egyértelműen negatív. „Az építőipar, a média és az oktatási szektor az átlagnál magasabb veszteséget volt kénytelen leírni, a közüzemi szolgáltató, a szállítás és a gyártó ágazat azonban a 3,0%-os átlagnál jobban teljesített. Igazolva az utóbbi évek trendjét, a szolgáltatói szektort sújtja abszolút értékben leginkább a késve fizetés és az ebből adódó leírási veszteség, amelynek aránya 4,5% körül alakul" - áll a cég közleményében.