A kilábalásban az ipari termelés és a jó mezőgazdasági idény egyaránt szerepet játszott. A jelentés szerint az egész régióban növekedett az ipari tevékenység, bővült az energiatermelés. Főként a hat volt jugoszláv államot és Albániát magába foglaló térség (SEE6) legerősebb gazdaságában, Szerbiában, ahol az Fiat cég leányvállalata minden várakozást meghaladó kivitelt produkált. A kragujevaci Fiat Automobili Srbija (FAS) exportja idén meghaladta a 100 ezer gépjárművet.

A kedvező időjárásnak köszönhetően a tavalyi visszaeséshez képest a szerb mezőgazdaság az idei év első felében 21 százaléknyi növekedést produkált az előző évi időszakhoz képest. A mezőgazdasági termelés, ha kisebb mértékben is, de pozitív számokat mutat a térség más államaiban is, így a jelentős agrártermelést magáénak tudó Macedóniában és Koszovóban is.

A régióból főként az eurózóna országaiba irányuló export 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Itt is Szerbia könyvelhet el komoly bővülést, az idei év első felében 20,5 százalékkal nőtt az ország kivitele 2012 első félévéhez képest. Megkerülhetetlen szerepe van ebben a külföldi ipari befektetéseknek, mint a már említett Fiat, a francia autógumi-gyártó Michelin, vagy a Stada német gyógyszercég.

Az érme másik oldalát a nyomott belső kereslet jelenti. Szerbiában a belső fogyasztás és a befektetések negatív módon járultak hozzá az ország GDP-jéhez, számottevő növekedés csak Macedóniában és Koszovóban könyvelhető el 2013 első félévében. Ott is a befektetések nagy aránya, és nem a belső fogyasztás húzták felfelé a gazdaság teljesítményét. Ha még ehhez hozzávesszük az egységnyi munkaerőköltségek növekedését, a rövid távú biztató előjelek hosszútávon inkább pesszimizmusra adhatnak okot. 2008 óta a hat ország közül csak Albániában és Szerbiában csökkentek az egységnyi munkaerő költségei 2008 óta.

A belső kereslet növekedésére pedig nem sok jel mutat. Bár 2013-ban a foglalkoztatási ráta kismértékű javulást mutatott, a munkanélküliek aránya még mindig magas a térségben. 2013-ban a régió országainak adataiból kiszámított átlag 23,6 százaléknyi munkanélkülit jelez. Egyedül Macedóniában sikerült számottevő csökkenést elérni ezen a téren. A volt Jugoszlávia déli államában azonban még így is nagyon magas, 28,8 százalékos munkanélküliséggel számolnak. Ennél is magasabb az állástalanok aránya Koszovóban (30,9), Bosznia-Hercegovina pedig alig jobb eredményt tud felmutatni (27,5). A térség átlagához közelít a szerb munkanélküliségi ráta (23,5), Montenegró pedig az átlagnál jobban teljesít ezen a téren (19,2). A legalacsonyabb munkanélküliséggel hosszú idő óta Albánia büszkélkedhet, a 12,8 százalékos munkanélküliség már az eurózóna átlagához, és nem a régiós átlaghoz áll közelebb.

A régióban 2013 első három negyedévében dezinflációs folyamatok voltak érzékelhetőek, csakúgy mint, az eurózóna és az Európai Unió államaiban. Ennek hátterében az élelmiszer- és energiaárak stabilizálása áll. Szerbia ebből a szempontból is kivétel, mivel az infláció a nyár utolsó hónapjában érte el többéves csúcsát az energiaszektor árainak emelkedése miatt. A Srbijagas 2013 során kétszer, először februárban 10,4, majd augusztusban 6,4 százalékkal emelte a földgáz nagykereskedelmi árát. A lakossági gázdíjak szeptember elején átlagosan 4,4 százalékkal növekedtek déli szomszédunknál.

A BalkanInsight hírportál által megkérdezett szakértő szerint a térség országainak elsősorban arra kell törekedniük, hogy növelni és erősíteni tudják termelési kapacitásukat, és hogy rugalmasan tudjanak reagálni a külgazdasági hatásokra. Satu Kahkonen , a Világbank térségbeli gazdasági és szegénység elleni projektjének vezetője szerint jelentős strukturális kihívások várnak még megoldásra, mint a befektetésbarát környezet megteremtése, a munkaerőpiac és az állami szektor reformja.