Olli Rehn szerint a Lehman Brothers csődje óta eltelt öt évben sikerült fejleszteni az uniós pénzügyi rendszer válságtűrő képességét, hiszen erősödött a felügyelet és szigorodtak a szektor működését szabályozó előírások, főleg a bankokkal szemben támasztott tőkekövetelmények. Ugyanakkor változatlanul nagy kockázatok fenyegetik a rendszer stabilitását, ezért a közösség érdekét a nemzetállami érdekek fölé helyezve kell folytatni a munkát.

A globális pénzügyi válság és az euróövezeti államadósság-válság megmutatta, hogy "nem tudunk védekezni a válságok ellen, ha nem hangoljuk össze a költségvetési politikát és a pénzügyi rendszer felügyeletét" - mondta Olli Rehn a Süddeutsche Zeitung című német lapban pénteken megjelent összeállításban, amely bankfelügyelet felállításáról szóló európai parlamenti (EP) döntéséről készült.

Az EP nagy többséggel meghozott csütörtöki döntése elengedhetetlen ahhoz, hogy a 2008-ban kitört válság "oda kerüljön, ahová tartozik: a történelemkönyvekbe" - mondta az uniós biztos.

Ugyanakkor az euróövezet magja és perifériája között megfigyelhető "pénzügyi széttöredezettség" jórészt abból fakad, hogy az eddigi lépések ellenére nem elég erős az övezet bankrendszerébe vetett bizalom. Ezt csak további "gyors és bátor" lépésekkel lehet megteremteni - emelte ki Rehn, utalva arra, hogy az EP hamarosan tárgyalni kezd a bankunió további elemeiről, köztük a közösségi betétbiztosítási rendszer és a válságba jutott bankok felszámolására vonatkozó szabályokról, amelyekkel kapcsolatban nagy viták várhatók.

Az EP döntése értelmében 2014 szeptemberétől az Európai Központi Bank (EKB) közvetlen felügyelete alá vonják az euróövezetet 130 legnagyobb bankját, amelyek az övezet valamennyi - mintegy hatezer - bankjának mérlegfőösszegét együttvéve az euróövezeti bankrendszer tőkeállományának 85 százalékát képviselik.