"Nem történt olyasmi, amire ne számítottunk volna, ugyanakkor nem szeretném, ha bárki alábecsülné az ebben rejlő veszélyt" - kommentálta, hogy az Európai Bizottság szeretné kivezetni a kiskereskedelmi energiaárak - jelenleg 17 országban alkalmazott - központi szabályozását. Hozzátette: Magyarországon véget vetettek annak, hogy a magánmonopóliumok visszaélnek erőfölényükkel, de ettől ezek a cégek még hatalmasak maradtak, nagy erőket, összegeket és kapcsolatokat tudnak mozgósítani, ezért is mondható, hogy a rezsiharc színtere Budapestről és a nemzeti fővárosokból Brüsszelbe tevődött át. Az unió célja, hogy szabadárassá tegye az energiaárakat, a tapasztalatok szerint azonban ott, ahol nem volt központi árszabályozás, és verseny alakulhatott volna ki az energiapiacon, ármegállapodások jöttek létre a színfalak mögött, és az árak magasabbak voltak az állam által megszabottaknál - fejtette ki. Szerinte ezért a brüsszeli álláspont tankönyvízű, a gyakorlat ellene szól.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy az uniós véleménnyel ellentétben nem elég a rászorulókat támogatni, mert a középosztály is megszenvedi, ha az energiacégek visszaélnek erőfölényükkel, ezért "a szegényekre összpontosító védekezés helyett" általánosan alacsony családi energiaárakra van szükség. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: az Egyesült Államokban kétszer-háromszor olcsóbb az energia, mint Európában, és jóval olcsóbb Oroszországban, Indiában és sok más feltörekvő országban is. Ha ez így marad, az európai termékek nem lesznek versenyképesek, el fogjuk veszíteni a piacainkat - magyarázta. Ezen változtatni kell, "van is javaslatunk, de ez pont a szöges ellentéte annak, amit az unió javasol: szerintünk versennyel soha nem fogunk eljutni olyan alacsony árszinthez, mint amit Amerikában és más riválisainknál tapasztalunk" - közölte.
A kormányfő szerint az ipari szektorban is nonprofit energiaszolgáltatásra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében.
Ez szokatlan gondolat, többéves munkát igényel, "de annyit tudunk segíteni a kontinensnek, hogy Magyarországon be fogjuk vezetni, és szerintem be tudjuk majd bizonyítani, hogy a nonprofit energiaszolgáltatás alacsony ipari termelői árakat és magasabb életszínvonalat eredményez, ezért lesznek követőink ezen a területen" - jelentette ki. Megerősítette: az áprilisi választás előtt emiatt már nem módosítják az alaptörvényt, és bár a választás után ez nem elképzelhetetlen, előbb a nonprofit energiaszolgáltatásról szóló törvényt kell elkészíteni. Újólag szólt arról is, hogy a Főgáz 49 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása mellett "hasonló lépéseket tervezünk, sőt komoly tárgyalásokat folytatunk más cégek esetében is". A forint árfolyamgyengüléséről szóló kérdésre Orbán Viktor azt mondta, nem jó, ha kormányok fogalmaznak meg árfolyamigényeket, ez ugyanis jegybanki hatáskör. Szerinte ugyanakkor az árfolyam-ingadozás jelzi, hogy az egyes államok nem urai pénzük árfolyamának, még a legerősebbek sem, amögött bonyolult pénzügyi mozgások vannak. A magyar gazdaság stabil, a folyó fizetési mérleg évek óta pozitív és erősödik, a forint árfolyamának változása a világban zajló pénzmozgások miatt következett be, ezért most a nemzetközi környezetet kell figyelni - fűzte hozzá. A kormányfő szerint az árfolyam-ingadozás azt mutatja, hogy a világgazdaság bizonytalansága és az európai gazdasági válság még nem ért véget, az európai valuták ezért törékenyek.
Orbán Viktor ismét lelkesítőnek nevezte a foglalkoztatottsági adatokat. Szerinte erkölcsi szempontból helytelen, ha politikusok "sértegetik" a közmunkát végző embereket, és az adatok kozmetikázásának nevezik a közfoglalkoztatást. "Nem kényszermunkáról beszélünk, hiszen ezek az emberek választhatnak a segély meg a közmunkabér között, és a munkát választják, ez szerintem lelkesítő" - fogalmazott. Hozzátette: a bérek - nemcsak a közmunkabérek - valóban alacsonyak, de "én vért izzadok évek óta azért, hogy megtaláljam annak a módját (...), hogyan tudunk olyan politikát csinálni, amely több munkahelyet és magasabb béreket eredményez".