Tavaly november óta már több mint hétezer vizsgálatot indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon adóalanyok körében, akik online pénztárgép bekötésére kötelezettek - közölte a szervezet a Figyelő Online munkatársával. A vizsgálatok során azt figyelte a NAV, hogy a kereskedők mindent megtettek-e az átállás érdekében. Erre egyébként több határidőt is megszabott a kormány, volt közöttük olyan, amelyik az előző év utolsó napjára esett. Jelenleg január 31. a kritikus nap, ameddig el kell indítani az online alapú kasszák működését. A január 31. határidő azokra vonatkozik, akik a vásárláshoz igényelték az 50 ezres támogatást.

Az adóhatóság nem csak szankciókkal járó vizsgálatot végzett ebben a körben, számos esetben adategyeztetéssel igyekeztek segíteni a kereskedők dolgát. Az elmúlt hónapokban összesen 20 ezer adóalannyal lépett kapcsolatba a NAV annak tisztázása érdekében, hogy milyen okból nem rendelkeznek online pénztárgépre vonatkozó megrendeléssel.

Azért akadt, akinek ezzel együtt sem sikerült vennie az akadályt: az idén elvégzett vizsgálatok során valamivel kevesebb, mint 20 esetben kellett mulasztási bírságot kiszabnia az adóhatóságnak. A bírságok mértékét alapvetően a mulasztás súlya befolyásolta: volt, akit 25 ezer forintra, de akadt, akit 500 ezer forintra bírságolt a NAV. Ez utóbbi esetben sem szerződéssel, sem visszaigazolt megrendeléssel, sem üzembe helyezési kóddal nem rendelkezett az adózó.
Ami az üzembe helyezési kódokat (ezt a NAV-tól kellett kérnie a kereskedőknek) illeti, miközben az adóhatóság nagyjából 170 ezer igénylésre számított, mostanáig több mint 234 ezer futott be. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kódok harmadát-negyedét feleslegesen kérték a boltosok. Ezt például konkrétan az adózóktól származó visszajelzések alapján szűrte le a NAV.

Idén egyébként mintha lohadt volna a kedv, eddig alig több, mint 1300 üzembe helyezési kódot adtak ki. A visszaesés nyilván indokolható azzal, hogy a legtöbb kereskedő komolyan vette a tavaly év végi határidőt, s igyekezett még 2013-ban beszerezni a kódokat. A kormány ugyanis boltbezárással, pénzbírsággal fenyegette az ezt esetleg elmulasztó cégeket, vállalkozókat.

Mivel a kereskedőktől sok panasz érkezett a pénztárgép forgalmazókra, akik állítólag nem a megfelelő ütemben gondoskodtak a szállításról, vagy egyenesen átverték a megrendelőket, megkérdeztük a NAV-tól, hogy a forgalmazók körében is végeznek-e vizsgálatokat. Érdekes választ kaptunk, amiből az derült ki, hogy nem annyira, mert most a kereskedőkön van a fókusz. Mint írták, az átállás jelenlegi szakaszában elsősorban a pénztárgép használatára kötelezett adózói kör magatartását vizsgálják az ellenőrzések során, a csere ugyanis rájuk nézve jelent kötelezettséget. Mindez nem jelenti azt, hogy a forgalmazókkal ne állt volna kapcsolatban az adóhatóság, de a hangsúly ebben az esetben a kölcsönös tájékoztatáson volt. Természetesen amennyiben valamelyik forgalmazó tevékenysége során a NAV visszaélést észlel, jogellenes magatartást tár fel, úgy haladéktalanul kivizsgálja az ügy körülményeit, és szükség esetén intézkedik az ellenőrzés elrendeléséről.

Végül az is kiderült, hogy az áfa adatok szerint az online pénztárgépek bevezetésével érintett ágazatokban már azt megelőzően érzékelhetően megnőtt a regisztrált forgalom, hogy a gépeket egyáltalán üzembe helyezték. Ez arra vezethető vissza, hogy a kötelezettség - és a kilátásba helyezett büntetések - hírére egyre többen kezdték beütni a régi gépekbe a vásárlásokat.