Az októberben 3514 vállalat válaszából összeállított konjunktúramutató az áprilisi 14 pontról, csaknem 10 pontos emelkedést követően, 23 pontra emelkedett. A javuló várakozások valamennyi területen jelen vannak, a legerőteljesebben az exportban és az iparban, pozitív a mutató a szolgáltatásban és a kereskedelemben, sőt az építőiparban is, ami azt jelzi, hogy az ágazat elérte a gödör alját. A munkaerőpiacon stagnálással számolnak a vállalkozások, a beruházások terén pedig enyhe élénküléssel - ismertette az MKIK elnöke. Az MKIK-GVI felmérése szerint a leginkább pozitív kilátásokkal a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások rendelkeznek (51 pont), a többségében hazai kézben lévő cégek konjunkturális helyzete hasonló (48 pont), a kizárólag magyar tulajdonú vállalatok azonban jóval kevésbé bizakodóak (11 pont).

A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 76 százalék volt, 2 százalékponttal magasabb, mint idén áprilisban. A kapacitáskihasználás továbbra is az iparban, a nagyvállalatoknál, a döntően külföldi tulajdonban lévő és a döntően exportáló cégeknél a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a gazdasági szolgáltatóknál, a mikrocégeknél, a kizárólag belföldre termelőknél és a tisztán magyar tulajdonban lévő cégeknél. A vállalatok 7 ponttal kedvezőbben jellemezték helyzetüket a tavaszi eredményekhez képest, az egyenlegmutató 12 pontra emelkedett. A legkedvezőbb helyzetről az ipari cégek számoltak be (28 pont), míg a legkedvezőtlenebbről az építőipari vállalatok (mínusz 6 pont). Az üzleti várakozások mutatója csak az ipari vállalatok körében ért el pozitív értéket, a többi ágazatban pesszimista vagy változatlanságra utaló várakozások jellemzőek. Az elemzés kiemeli ugyanakkor az építőipari cégek várakozásainak javulását.

A beruházási szándékokat mérő mutató értéke az áprilisi 6 pontos szintről 12 pontra nőtt, vagyis a következő hat hónapban a beruházási aktivitás növekedésére lehet számítani. Áprilisi várakozásaikhoz képest az építőipari és a kereskedelmi cégek pesszimistábbá váltak, az ipari és az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalatok pedig bizakodóbbá. A külpiacra értékesítő vállalati szegmensekben nőtt a beruházási kedv, míg a kizárólag hazai piacra termelő vállalkozások esetében csökkent. A beruházási aktivitás érezhető javulása tehát az exportáló cégek körében várható. A vállalkozások a következő fél évben a munkaerő-kereslet további stagnálására számítanak, tehát a következő hat hónapban nem várható munkaerő-piaci bővülés a versenyszektorban. Az ipari cégek munkaerő-kereslete enyhén növekszik, míg az építőipar és a kereskedelem terén működő vállalkozások várhatóan inkább elbocsátásokhoz folyamodnak, mint új munkaerő felvételéhez. A csak kisebb részben külföldi tulajdonban álló vállalatok körében lehet leginkább számítani a munkaerő-kereslet kismértékű növekedésére, míg a kizárólag belföldi illetőségű cégek gyenge szűkülést jeleztek előre. A legfeljebb 9 fős, illetve a 10-49 fős cégeknél lehet elbocsátásokra számítani, míg a többi kategóriában a munkaerő-kereslet minimális növekedése várható a felmérés szerint.