A híresztelés negatívan befolyásolta a forint árfolyamát, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) pedig még aznap cáfolta a piaci pletykát. A jegybanki vizsgálat azt célozza, hogy megvalósult-e a tőkepiacról szóló törvényben leírt tiltott piacbefolyásolás a hamis információ terjesztésével. A vizsgálat lezárását követően az MNB nyilvánosságra hozza megállapításait - írta a jegybank.

Január 29-én kétéves mélypontra gyengült a forint, az euró árfolyama 310,08 forintig emelkedett aznap délutánra a reggeli 303 forint alatti jegyzésről. A forint gyengülése mögött több tényező állt, az említett piaci pletyka mellett elemzői vélemények szerint a piacok a török és a dél-afrikai kamatemelés után a forintnál akartak jegybanki kamatemelést kikényszeríteni.

A líra és a rand a kamatemelések ellenére is tovább gyengült, és ez magával rántotta az összes feltörekvő devizát, nem csak a forintot. Nem támogatta a forintot Matolcsy György jegybankelnöknek egy aznapi konferencián elhangzott beszéde sem, amelyben az alacsony infláció alapján úgy fogalmazott, hogy definíciószerűen van némi tere a további kamatcsökkentésnek. Január 29-én 1 milliárd euró értékű, 4,5 százalékos kamatozású, tízéves futamidejű devizakötvény járt le.

Az ÁKK a piaci híresztelésre reagálva, miszerint nem tudta volna teljesíteni a kifizetést, aznap közölte, hogy az esedékes devizakötvény tőke- és kamatfizetéséhez szükséges devizát már tavaly novemberben előfinanszírozta a nemzetközi tőkepiacról. Varga Mihály is megerősítette az MTI-nek aznap, hogy a magyar állam 29-én reggel pontosan teljesítette a lejáró 1 milliárd eurós kötelezettségét, a kormány devizatartalékai megfelelő fedezetet adtak ehhez.

Hozzátette: a tavaly év végi rendkívül sikeres devizakötvény kibocsátásra az amerikai piacon éppen azért volt szükség, hogy a januárban esedékes devizakötvény tőke- és a kamatfizetéséhez szükséges deviza rendelkezésre álljon.