A pikkelysömör az életminőséget súlyosan károsító kór. A páciensek legalább olyan rossznak ítélik az életminőségüket, mint a náluk élettanilag egyébként súlyosabb betegségben (rákban, szív- és légzőszervi rendellenességben) szenvedők. A sokszor „látványos” bőrtünetek komoly pszichoszociális problémát okoznak a betegeknek. Huszonöt százalékuknál jelentkezik depresszió és szorongás, 5 százalékukat foglalkoztatja aktívan az öngyilkosság gondolata. A kór kihat a családi kapcsolatokra is, és a fizikai és érzelmi hatások befolyással vannak a betegek munkavégzésére és karrierlehetőségeire is, negyedük veszíti el állását.
Más autoimmun betegségekhez hasonlóan a pikkelysömör sem gyógyítható meg, ugyanakkor különféle kezelésekkel teljes tünetmentesség is elérhető. Az enyhe és középsúlyos szimptómákkal jelentkezőket általában helyi készítményekkel és fényterápiával kezeljük. Kiterjedt bőrtünetek és/vagy ízületi gyulladás esetén ugyanakkor mindenképpen belsőleg adható gyógyszerek szedése indokolt. A gyakran nem kielégítő kezelési eredmény miatt a betegek sokszor reményvesztetté válnak, kiterjedtek a bőrtüneteik, rossz az életminőségük. Sokszor elégedetlenek a hagyományos terápiákkal, eredményesebb, biztonságosabb s a gyakorlatban könnyebben kivitelezhető kezelést igényelnek.
A pikkelysömör immunológiai hátterének jobb megismerése lehetővé tette a korábbiaknál eredményesebb, célzott kezelések bevezetését. A súlyos tünetekkel járó betegeknél az elmúlt években bevezetett úgynevezett biológiai terápiás szerek hoztak áttörést. E kezelések lényege, hogy célzottan gátoljuk a betegség kialakulásáért felelős folyamatokat a szervezetben. A biológiai szerek fehérjetermészetű gyógyszermolekulák, melyek a betegség kórfejlődésében kulcsszerepet játszó gyulladáskeltő molekulák hatásának kialakulását gátolják.
Ezeket a gyógyszereket ma már széles körben alkalmazzuk számos autoimmun betegség kezelésére az orvostudomány több területén, köztük a reumatológiában (pl. a rheumatoid arthritisnél), a belgyógyászatban (pl. gyulladásos bélbetegségeknél), az ideggyógyászatban (pl. sclerosis multiplexnél), és nemrégiben áttörést hoztak bőrgyógyászati betegségek terápiájában is.
A psoriasis biológiai szerrel végzett kezelése a kór kialakulásában központi szerepet játszó hírvivő fehérjék gátlását jelenti ellenanyagokkal, ami az immun- és hámsejtek működésének megváltozását eredményezi. Magyarországon négy, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által is támogatott biológiai készítmény van forgalomban, melyekkel csaknem teljes tünetmentesség érhető el, és ezek a bőrtünetek mellett mérséklik a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladást, valamint körömtüneteket is. A biológiai szerekkel végzett terápiák eredményes kezelési módot jelentenek azon betegek számára, akik a korábbi, hagyományos terápiával nem voltak tünetmentesíthetők.
Ezek az új kezelési eljárások rendkívül költségesek, rendelhetőségük a biológiai terápiás centrumokban történik (lásd: www.derma.hu). Azok a betegek részesülhetnek biológiai terápiában, akik a hagyományos helyi és szisztémás szerekkel végzett kezelésre nem javulnak, vagy a hagyományos gyógyszerek alkalmazása számukra ellenjavallt. A biológiai készítmények alkalmazása bár eredményes, bizonyos mellékhatásaik lehetnek, kiemelendő a fertőzések kialakulásának kockázata, mely a szakmai előírások betartásával csökkenthető.
A betegség kialakulásának jobb megértése lehetőséget nyújtott kezelési stratégiánk racionalizálására és új terápiás eljárások kidolgozására. Betegeink számára jó hír lehet az is, hogy a gyógyszerfejlesztés ezen a területen szédületes tempóban halad, és a közeljövőben számos új és talán a jelenlegi terápiáknál olcsóbb biológiai szert vezethetünk be, lehetőséget nyújtva arra, hogy ezek a kezelések a betegek szélesebb rétegeinek is a rendelkezésére álljanak.
 |
Prof. dr. Kemény Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára