A finnekről kellene példát venni

Az olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A cél, hogy 2020-ra mind a három kategóriában 15 százalék alá kerüljön ez az arány. Ezt jelenleg csak négy uniós ország, Észtország, Lengyelország, Hollandia és Finnország teljesíti.

A visegrádi országok közül Lengyelország mutatói a legjobbak, ahol 4-6 százalékponttal csökkent a rosszul teljesítők aránya. Olvasásban 10,6 százalék, matekban 14,4 százalék, tudományos területen pedig 9 százalék teljesít gyengén. Csehországban is javultak a mutatók, 16,9, 21 és 13,8 százalék a leggyengébben muzsikálók hányada a vizsgált területeken, a javulás pedig 6,2, 1,3 és 3,5 százalékpont. Szlovénia mutatói jobbak még a térség több államánál, ahol viszonylag korlátozott a javulás, az olvasás és a számtan terén húsz százalék fölötti a rosszul teljesítők aránya, csak tudományos területen alacsonyabb 15 százaléknál.

Az unióban a matek nem megy

6-7 százalékpontot is rontott viszont 2009 óta Szlovákia. Az olvasás a diákok 28,2 százalékának, a számolás 27,5 százalékának, tudomány pedig a tanulók 26,9 százalékának okoz kemény fejtörést. Romániában 3-6 százalékpontos a javulás, de a megméretéseken a diákok 37-40 százaléka még így is leszerepel. Az egész Európai Unióban a bolgár diákok mutatói a legrosszabbak, 39-44 százalék az olvasás és a számolás terén gyengén teljesítők aránya. A szomszédos államok közül Horvátország javuló tendenciát mutat, számai Magyarországéhoz hasonlóak, Szerbia viszont óriási lemaradásban van. A diákok több mint egyharmadának, okoz gondot az olvasás, a számolás és a tudomány, sőt a matek tízből majdnem négy diáknak okoz komoly nehézségeket.

Az Európai Bizottság közleményében úgy értékeli, hogy a felmérés eredményei vegyes képet mutatnak. Az uniós diákok főleg matekból teljesítenek rosszul. Uniós szinten 22,1 százalék nem teljesít megfelelően. A javulás 2009-hez képest csak 0,2 százalékpont. Az olvasás terén 17,8 százalék azok aránya, akik nem viszik át a lécet. Itt a legnagyobb az előrelépés uniós szinten, átlagosan 1,9 százalékpont. Tudományos tárgyakból 16,6 százalék került a legalsó hatodba, a javulás 1,2 százalékpont.

Az Európai Unió 2010-ben döntött az úgynevezett Európa 2020 stratégia céljairól, melyek egyike az oktatásban gyengén szereplők arányának 15 százalék alá szorítása, amely az oktatás színvonalának javulását lenne hivatott tükrözni. Bár a legtöbb országban 2009 óta javulás tapasztalható, Magyarország és Szlovákia mellett romlottak Finnország, Svédország, Görögország és Portugália mutatói is. Az európai, de unión kívüli országok esetében ez Norvégiára és Izlandra is igaz.