A csúcstalálkozó első szónokaként Cséfalvay Zoltán, gazdasági államtitkár tartotta meg előadását, amelyben Magyarország utóbbi időszakban mutatott jó teljesítményéről, és kilátásairól beszélt. Az államtitkár annak a három kritériumnak a felsorolásával kezdte beszédét, amelyeket Mark Carney, a brit jegybank vezetője a gazdasági előrelépés követelményeiként emleget: a rugalmasság, nyitottság, és pénzügyi stabilitás. Cséfalvay szerint Magyarország ezeknek sorra megfelelt a munkaerőpiac, a külföldi tőke, és a deficit megfelelő kezelésének köszönhetően.

Ugyanennek a három tényezőnek mentén beszélt a háromsebességes Európa gondjairól, amelynek élharcosa a reformokat már életbe léptetett centrum Németországgal az élen, második csoportja Kelet-Közép-Európa a gyorsabb, és végül Dél-Európa a lassabb reformfolyamatokkal. Az államtitkár külön méltatta, hogy hazánkban az ipar GDP-hez való hozzájárulása 27 százalékra tehető, összhangban az EU azon törekvésével, hogy az egyes államokban ugyanez az arány minimum a 20 százalékot érje el.

A fenti adat fényében a régió országait, így hazánkat is „Európa műhelyének" tekinthetjük a politikus szerint, a cél pedig a „gazdasági motorrá" történő előrelépés kell hogy legyen. Ehhez egyfelől a termék-, és értékláncokba való szorosabb csatlakozás szükséges, vagyis a magasabb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások hazai biztosítása, másrészről pedig az innováció fellendítése. A Cséfalvay Zoltán által felvázolt pozitív diagnózist Járai Zsigmond, a Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának elnöke, és a felszólaló nemzetközi szakértők is alátámasztották, felhívva ugyanakkor a figyelmet a meglévő gyengeségekre, és rizikófaktorokra.

Peter Attard Montalto kiemelte, hogy rendkívül nyitott, és export-központú ország lévén Magyarország komoly függőséget mutat partnerei helyzetének alakulásától, amely jelentős külső kockázatokat jelent. Járai Emellett további fejlődési irányként említette a továbbra is alacsony foglalkoztatás, és beruházás, valamint a kiszámíthatatlanság problémájának szükséges kezelését. A korábbi pénzügyminiszter szerint ezen hiányosságok révén alacsony Magyarország potenciális növekedése, és a továbbiakban az állami kézbe kerülő cégek, közszolgáltatók szabályozási, és működtetési problémáival is számolni kell majd.

Járai emellett megjegyezte, Matolcsy mindenkit meglepett Európa szerte azzal, hogy jegybankelnökként azt csinálta, amit mások is, azt, amit kellett.

Az esemény délutáni felszólalói között szerepel Bajnai Gordon, volt miniszterelnök, Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke, és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.