Érdemes átgondolnunk a védőoltások eredményeit taglaló statisztikát, mert a bizalmunk az eredmények láttán várhatóan javul. 1999-ben készült egy felmérés arról, hogy mi javította leginkább az emberek életkilátásait a XX. században. Tíz közegészségügyet érintő momentumot rangsoroltak, az első helyre a vakcináció került. Kiveszett a világból a feketehimlő (variola), sőt 1979 óta nem is oltunk ez ellen. A járványos gyermekbénulás ellen oltunk ugyan, de praktikusan nincs megbetegedés. Több „klasszikus" fertőző betegség lényegesen visszaszorult ott, ahol rendszeresen, a populációt nagy százalékban lefedve oltanak: diftéria (torokgyík), pertussis (szamárköhögés), tetanusz, mumpsz, morbilli (kanyaró), rubeola (rózsahimlő).
 |
A magyar oltási rend példamutatóan korszerű és eredményes, szinte egyedülállóan magas az átoltottság, erre méltán büszke lehet Magyarország. Ilyen statisztika után, ismerve és elismerve az elhanyagolható mellékhatásokat is, azt hiszem, könnyebben megválaszolható a kérdés: mi a nagyobb kockázat? Nem oltani, azaz védtelenül hagyni, vagy oltani, azaz a védőoltással oltalom alá venni a szervezetet? Szerintem jobb tenni.
A védőoltások következtében sok fertőző betegség ritkává, szinte ismeretlenné vált, ez alapján az a vélemény alakult ki a szülők egy részénél és sajnos az egészségügyi dolgozók kisebb részében is, hogy akkor a továbbiakban nincs szükség már védőoltásokra. Ezzel kapcsolatban prof. Berencsi Györgyre emlékezve nagy tisztelettel idézek egyik néhány éve megjelent cikkéből.
Miért van szükség védőoltásokra? „Mindig elcsodálkozik az ember, hogy egyesek küzdenek a megelőző orvostudomány leghatékonyabb eljárása, azaz a megelőző védőoltások ellen. A védőoltásokat megelőző időben (1931-40) Magyaror-szágon 543 800 (hastífusz, torokgyík, szamárköhögés, kanyaró, gyermekbénulás és fertőző agyhártyagyulladás) megbetegedést jelentettek be. 1996 és 2005 között az említett kórokozók által okozott megbetegedést kevesebb mint 250-et, azaz évente 25-öt észleltek."
Elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a fertőző betegségek leghatékonyabb és legbiztonságosabb megelőzésére a védőoltások a legalkalmasabbak. Ezt nevezzük primer (elsődleges) prevenciónak. Könnyen belátható, hogy amikor már kezelni kell a kialakult rákos betegséget, még ha korai stádiumban is van a folyamat, rosszabbak az esélyek, mint amikor még ki sem alakult.
 |
Hat-hét éves tapasztalatunk van a két HPV elleni vakcinánkkal, amelyekkel a méhnyakrák gyakorlatilag megelőzhető, a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal kiegészítve tökéletes védelmet nyújt. A négykomponensű vakcina nemcsak a méhnyakrákot előzi meg, hanem a nemi szervi és gyakran fej-nyaki tájékon elhelyezkedő szemölcsöket is. Ez a vakcina tehát fiúknak is adható.
Neves orvosok hu¬mán-¬papillo¬ma¬vírusról szóló közleményeinek ad teret a Medicina egymást követő három szakmai melléklete. A téma fontosságát jelzi, hogy 1983-ban kiderült, a vírus méhnyakrákot okoz. De az is kiderült, hogy ma már meg-felelő védőoltás áll rendelkezésre, amelyet több önkormányzat térítésmentesen biztosít.Jobb tenni és megbánni, mint nem tenni és megbánni. (Kleist)
Vakcinatípusok
Napjainkban két HPV-vakcina van forgalomban. A kétkomponensű oltóanyag a HPV 16-os és 18-as típusának fehérjerészecskéit, a négykomponensű oltóanyag a HPV 16-os és 18-as típusán kívül a 6-os és 11-es típus fehérjerészecskéit is tartalmazza. Mindkét vakcina hatékonyan megelőzi a HPV 16-os és 18-as típus okozta méhnyak-, szeméremtest- és hüvelyrákot. A négykomponensű oltóanyag ezenkívül a nemi szervi szemölcsök, valamint a visszatérő gégepapillomatózis ellen is véd a 6-os, 11-es antigén segítségével. Mindkét vakcina adható 9 éves kor feletti lányoknak és nőknek, a négykomponensű adható fiúknak és férfiaknak is. A megfelelő védettséget három oltás biztosíthatja. A HPV-pozitivitás nem zárja ki a vakcináció elkezdését.
Ahogyan az önkormányzat látja
Kecskemét képviselő-testülete három éve fogadta el a humán-papillomavírus (HPV) elleni vakcina támogatásáról szóló rendeletét. Első alkalommal a 2010/11-es tanév 7. osztályos lány tanulói részesülhettek a támogatott védőoltásban. In-gyenesen biztosítjuk a hármas oltás sorozat 2. és 3. vakcináját, az első oltás költségét a támogatottnak kell befizetnie. Azonban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiatalok-nak az oltássorozat ingyenes. A HPV az egyik leggyakoribb, szexuális úton terjedő kórokozó, a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát a HPV 16-os és 18-as típusa okozza. Magyarországon évente 1200 új esetet ismernek fel, és mintegy 500 fiatal nő hal meg ebben a betegségben. Ez riasztó, különösen azért, mert rendelkezésre áll a vakcina. Jelenleg a négykomponensű védőoltás az, amely a szexuális élet megkezdése előtt adva a HPV 6-os, 11-es, 16-os, 18-as típusával szem-ben közel 100 százalékos védettséget nyújthat. Ezt kaphatja meg támogatással minden olyan hetedik osztályos lánygyermek, aki valamelyik kecskeméti oktatási intézményben tanul, függetlenül attól, hogy kecskeméti lakos-e vagy sem. A köznevelési intézmények az iskolaorvosok és az iskolai védőnők bevonásával minden tanév elején megkezdik a „HPV-kampányukat". A hetedik osztályos lányok gondviselőinek levelet küldünk, városi szülői értekezleteket tartunk, ahol gyermekorvos, nőgyógyász szakorvos nyújt tájékoztatást a védőoltás jelentőségéről, az önkormányzat családvédelmi osztályának munkatársai pedig az eljárás rendjéről. A helyi sajtót is bevonjuk a tájékoztatásba. Ennek ellenére sokan még mindig nem élnek a lehetőséggel, nagyfokú a tájékozatlanság, a bizonytalanság. A helyi önkormányzati kezdeményezéseket nagymértékben segítené, ha a közmédiában is a helyi médiával egy időben hívnák fel a lakosság figyelmét a védőoltás jelentőségére és lehetőségére. - Dr. Zombor Gábor, Kecskemét Város Ön¬kormányzatának polgármestere