A két szervezet Figyelő Onlinehoz eljuttatott közleményében leszögezi, súlyosan sérül az egyetemi autonómia azzal, hogy 2015 -től a miniszterelnök, illetve az oktatásért felelős miniszter által kinevezett kancellárok veszik át az intézmények gazdasági-pénzügyi irányítását. „Mivel az oktatási-kutatási kérdések nem választhatóak el az intézmények gazdálkodásától, a kancellár a kormányzati akarat vétójoggal rendelkező helyi végrehajtója lesz" - olvasható az Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat petíciójában. Nem értik, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői miért egyeztek bele a kancellári rendszerbe, s miért mondtak le a szenátus és a rektor jogosítványairól, vagyis az egyetemi autonómia legfontosabb garanciáiról. A két szervezet élesen bírálja a felsőoktatási stratégia más elemeit is, köztük azt, hogy a kormány kategorizálja az intézményeket és szaktisztításokat hajt végre. Mint ismert, a jövőben az egyetemeket és főiskolákat „rangsorolják", nemzeti tudományegyetemekként, egyetemekként, főiskolaként és a közösségi főiskoláként működhetnek a jövőben, s a finanszírozásuk is ennek megfelelően alakul, illetve nagyban meghatározza az, hogy hány hallgatójuk lesz és milyen tudományos tevékenységet folytatnak.

Az OHA és a HaHa sem ért egyet az intézmények „kategorizálásával", mert mint érvelnek, nem normatív kritériumok alapján, hanem saját szempontjai alapján jelöli ki a kormány, melyik intézmény milyen minősítést kap. „Ez a verseny korlátozását, a protekcionizmus intézményesítését jelenti, másfelől súlyos egyenlőtlenségeket teremt."- hangsúlyozza a közlemény. A legfőbb kritikát a finanszírozás mértékét illetően fogalmazza meg a két szervezet, a stratégia ugyanis szerintük érintetlenül hagyja a jelenlegi, igazságtalan rendszert, amelyben egyes hallgatók tanulmányait teljes mértékben finanszírozza az állam, míg mások magas költségtérítést kénytelenek fizetni úgy, hogy közben tanulmányi és szociális ösztöndíjra sem jogosultak. „A tervezet ráadásul szabad kezet ad az egyetemeknek a költségtérítések emelésére, így tovább növeli az egyenlőtlenségeket, amelyekre a diákhitel önmagában nem nyújt megoldást" - mutatnak rá.

FELÉRE VÁGOTT TÁMOGATÁS
Bár intézményre lebontott keretszámok nem lesznek, a képzési területek között továbbra is önkényesen osztja majd el a miniszter az állami ösztöndíjakat, ami bizonyos képzések - például a korábban is diszkriminált 16 szak - további elitizálódásához vezethet. A stratégia nem rendezi azt a problémát sem, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma két év alatt a harmadával csökkent, hogy a hallgatói szerződés miatt a hallgatók egyre növekvő számban külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkeznek, vagy elállnak továbbtanulási szándékuktól. A felsőoktatásra fordított állami támogatás 5 év alatt reálértéken a felére csökkent, és jelenleg nem éri el a GDP fél százalékát sem. Ezen az akut állapoton nem változtat az sem, hogy a stratégia középtávon a felsőoktatás állami támogatásának összegét a GDP 1-1,2 százalékára emelné. „A tudatos alulfinanszírozás, az intézmények önkényes besorolása és központi irányítás alá vonása együttesen a képzések és az intézmények leépítéséhez, oktatók elbocsátásához, súlyos minőségromláshoz vezet. Mire a középtávon előirányzott támogatások megérkeznek, a magyar felsőoktatás már romokban lesz" - figyelmeztet az OHA és a Hallgatói Hálózat.