Mint sok más jelentkező, a kül- és beltéri lámpák kereskedelmével foglalkozó szekszárdi Elter Világítás Kft. is több hiteligényt nyújtott be a jegybank Növekedési hitelprogramjának elindulása után. Az még mindig kérdéses, raktárrá tudják-e alakítani az egyik ingatlanjukon régóta összedőlőfélben lévő épületszárnyat, ám az árukészletük növeléséhez egy 5 milliós hitelről már sikerült szerződést kötniük.

Ahogy számítani lehetett rá, a Magyar Nemzeti Bank kkv-knak indított alacsony- maximum 2,5 százalékos - kamatozású hiteleket biztosító programjára a június elsejei indulás után kérelmek özöne indult el.

Nem ingyenpénz

Sok vállalkozó azonban félreértette az MNB programját: sorra adtak be kérelmeket olyan cégek is, amelyeket likviditási problémáik vagy irreális terveik miatt korábban már elutasítottak. Úgy gondolták, hogy az MNB szerepvállalása miatt valójában szabad pénzosztás folyik. Pedig a kereskedelmi bankoknak a kiutalt milliárdokat akkor is vissza kell fizetniük, ha az ügyfeleik elmaradnak a törlesztéssel.

De a program elmúlt egy hónapja kellemes meglepetéseket is hozott. A tendencia egyelőre rácáfolni látszik az egyöntetű szakértői várakozásokra, miszerint a vállalkozások túlnyomó többsége a hitelek kiváltására használja majd az MNB programját.

Kevesebben forintosítanak

Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágvezetője arról számolt be, hogy náluk a jelenlegi becslések szerint az első - a kkv-hitelezés felpörgetésére hivatott - pillérre jelentkezők 60 százaléka fejlesztene a lehívott összegből. „Bár az OTP-nél még nem készültek pontos számítások, de mi is az előzetesen vártnál nagyobb arányú beruházási kedvről számolhatunk be" - jelzi Csonka Tibor, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati Igazgatóságának vezetője.

A devizahitelek forintosítására használható második pillérnél eltérők a tapasztalatok, de egyelőre úgy tűnik, kevésbé nagy iránta az érdeklődés.

A témáról részletesebben olvashat a Figyelő hetilap július 4-i, idei 27. lapszámában.