Magyarországon sorra újulnak meg a panelházak, a szomorú szürke hangulatot színesre festett homlokzatok törik meg. Elméletileg a felújítást követően a csökkenő energiaköltségek fedezik a beruházás árát, a lakók pedig spórolhatnak az energia költségeken. További hozadék, hogy a felújított lakások többet is érnek, illetve a környezet is jól jár, hiszen a kevesebb energiafogyasztás egyben kevesebb szén-dioxid kibocsátást is jelent, illetve csökken az energiaimport. Emellett az építőiparban keletkezik számos munkahely - már túl szép, hogy igaz legyen. A valóságban azonban kevés olyan felújítási projekt van, mely támogatások nélkül is életképes lenne.

Nem csak magyar problémáról van szó, Konrad Fischer német építész az egyik legismertebb szigetelés-szkeptikus úgy tartja, hogy nincs olyan utólagos hőszigetelés, ami valaha is megtérülne. Az állami tulajdonú német fejlesztési bankként működő KfW számára készült átfogó tanulmány szerint sem éri meg gazdasági alapon a hőszigetelés. Azt is kiszámolták, hogyha teljesíteni szeretnék 2050-ig azt a német kormányzati célt, amely szerint 80 százalékkal kell csökkenteni az épületek fűtési költségeit, ehhez 838 milliárd euró befektetésre lenne szükség, de csupán 370 milliárd euró energia-megtakarítás keletkezne. Fontos azonban megjegyezni, hogy emellett más gazdasági előnyökkel is számolni lehetne, akár 200-300 ezer új munkahely létrejöttét is elképzelhetőnek tartják. A felújítások költségei viszont növelnék a lakásbérleti díjakat, így pont a legszegényebbek kerülnének nehéz helyzetbe.

Magyarországon kevés olyan felújítás valósult meg, ahol egyáltalán a német 80 százalékos megtakarítás közelében lenne az elért hatékonyságjavulás. A Solanova uniós projekt keretében Dunaújvárosban egy hétemeletes panelházat újítottak fel 2006-ban passzívház színvonalra. Az elmúlt években folyamatosan mérték a fogyasztási adatokat. Ezek szerint 85 százalékos energia megtakarítást sikerült elérni a fűtésen, 50 százalékot a meleg vízen. Ehhez 16 cm vastag külső hőszigetelést, 30 cm-es tető hőszigetelést építettek be, illetve hőszigetelték a pincefödémet, új háromrétegű ablakokat, radiátorokat és vezetékeket építettek be, illetve hővisszanyerő szellőztető rendszert alakítottak ki. Megszüntették a szemétledobókat is, hogy a hőáramlást ezzel is csökkentsék a szintek között. Mindemellett a lakókat ki is képezték az új műszaki megoldások használatára, mert egy ilyen passzívházban nem szabad kitárni az ablakot a szellőztetéshez, hanem a szellőztető rendszert kell használni.

A hőszigetelés csak egyetlen része egy ilyen komplex felújításnak, és nem elhanyagolható az emberi tényező sem. Ehhez az eredményhez a lakások értékének 60 százalékának megfelelő, lakásonként 2,9 millió forint beruházásra volt szükség. És bár jelentős az energia megtakarítás, és 2012-ben is csak havi 8900 forintot fizettek a fűtésért és meleg vízért a lakók, kétséges, hogy piaci alapon ebbe belevágtak volna. Ez mai feltételekkel 10 éves futamidejű lakáshitelt felvéve 35 ezer forint havi törlesztőrészletet jelent, 20 éves hitelnél havi 25 ezer forintot nagyjából 10 százalék kamat mellett.

A cikket teljes terjedelemben a Figyelő 23-dik számában találja.