Az országgyűlés múlt hét pénteken végleg rábólintott a rezsicsökkentés második körére, így július elsejétől legalább 10 százalékkal mérséklődnek a víz-, a csatorna-, a szennyvízelvezetési, a szemétszállítási és a kéményseprési díjak valamint a propán-bután gáz ára is.

A Németh Szilárd által jegyzett törvénymódosítást, a lakosság minden bizonnyal az első körhöz hasonlóan lelkesen fogadja majd, érdemes azonban megjegyezni, hogy a javaslat elfogadásával az eredetileg a nagy nemzetközi multik ellen indított rezsihadjárat új irányt vett. A mostani lépéssel ugyanis a kormányzat - a külföldi nagyvállalatok által uralt energiaipart követően - ezúttal olyan már eddig is ezer sebből vérző ágazatokat sarcolt meg, amelyekben sok esetben részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonban álló kis és középvállalatok ténykednek. Ennek az eltérésnek pedig komoly következményei lehetnek: a jelentős pénzügyi háttérrel rendelkező multinacionális vállalatokkal szemben ugyanis, a hazai kis és középvállalatokban nincs annyi tartalék, hogy huzamosabb ideig - mondjuk a jövő évi választásokig - átvészeljék a rezsicsökkentés okozta „ínséges időket".

Az érintett cégek többsége éppen ezért arra számít, hogy az utolsó pillanatban az állam megsegíti őket, így elkerülhetőek lesznek az ellátási zavarok. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a rezsicsökkentést felfoghatjuk úgy, mint egyfajta állami támogatást, ami tovább növeli a redisztribúció hazánkban amúgy sem alacsony mértékét.

A cikket teljes terjedelmében a Figyelő 26-dik számában olvashatja el.