A 2030-ig előretekintő nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési terv szerint a közlekedésben, a villamosenergia-termelésben, illetve az építésgazdaságban kapna a jelenleginél jóval nagyobb részarányt a megújuló energiaforrásokból származó energia - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyarországi épületállomány 60 százaléka 1980 előtt épült, ezeknek nagy része energetikai szempontból elavult, felújításra szorul. Ez egyben nagy lehetőséget is jelent a hazai építőipar, a kivitelezők, tervezők, építőanyag-gyártók számára - hívta fel a figyelmet Lenner Áron Márk. A kormányzat szerepe ebben, hogy olyan konstrukciókat, programokat kínáljon a tulajdonosoknak és a vállalkozóknak, amelyekkel érdemes belefogni a felújításokba - tette hozzá.

Hizó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára közölte: véglegesítés alatt van az épületenergetikai stratégia, amely meghatározza majd, hogy a hazai épületállomány melyik részét és milyen módon kell felújítani ahhoz, hogy Magyarország elérje a tervezett energia-megtakarításokat, illetve a megújuló energiaforrások részarányának növelését.
Elmondta azt is, hogy a tervek szerint még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztik a megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló törvényjavaslatot. A helyettes államtitkár kiemelte: Magyarországnak érdemes a megújuló energiaforrásokon alapuló hőtermelésre figyelni, mert ezen a területen vannak a legjobb adottságok.

A távfűtési rendszer 81 százalékban földgáz alapú, ha a következő években uniós támogatásokkal sikerül tovább növelni a megújuló energiaforrások arányát, az szintén lehetőséget ad arra, hogy további díjcsökkentéseket hajtsanak végre - hangsúlyozta Hizó Ferenc.
A megújuló-, illetve zöldenergia-termelésről és hasznosításról, az ehhez kapcsolódó hazai innovációkról, pénzügyi lehetőségekről szóló pénteki konferenciát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a VOSZ Közép-magyarországi regionális szervezete és Pest megye közgyűlése rendezte.