A szelén hatásai közül leginkább az antioxidáns szerepe ismert, melynek a sejtvédő folyamatokon keresztül öregedésgátló hatása van. Emellett ez a nyomelem gátolja a vérrög kialakulását az erekben, ezért csökkentheti az agyvérzés és szívinfarktus veszélyét. A szelén csökkentheti a tumoros megbetegedések kialakulását, de a túlzott bevitel növelheti ugyanezt a kockázatot. A szelénnel kapcsolódott enzimet a daganatsejtek nem képesek felvenni, ezáltal gyengül az oxidációval (sejtkárosítással) szembeni védekezőképességük.

A terhesség alatt megjelenő három olyan fontos betegséget mutatunk be, melynek kialakulásában a szelén hiánya szerepet játszhat. Ezek a pajzsmirigy-működési zavar (anyai és magzati), a habituális vetélés (szokványos vagy ismétlődő vetélés), a praeeclampsia (terhességi toxaemia).

Pajzsmirigy-működési zavar
A pajzsmirigy szeléntartalma a legmagasabb az emberi szervek közül. A pajzsmirigyhormonok előállításához a jód mellett nélkülözhetetlen a szelén jelenléte is. A pajzsmirigyhormonok termelésében fontos enzimek jellemzője, hogy aktív központjukban szelént tartalmaznak.  Bizonyos enzim nagy mennyiségben mutatható ki az agyban, a terhes méhben, a méhlepényben és a magzati májban.

A jód és a szelén szoros kapcsolatát az alábbi példák mutatják. Ha jód- és szelénhiány esetén csak az utóbbit pótoljuk, akkor a vérben a pajzsmirigyhormonok szintje csökken, és hiányállapot jelentkezik. Ha súlyos jódhiány van normál szelénszint mellett, az súlyos pajzsmirigy-alulműködést eredményez a várandósnál, a magzatnál pedig idegrendszeri betegség alakulhat ki. Ha a szelén- és jódhiány együttesen jelenik meg magzati korban, akkor az alacsony szelénszint csökkenti a magzati pajzsmirigy-alulműködést, és védő hatással van a magzati agyra. Azonban a megszületést követően a szelénhiány miatt mérséklődik az antioxidáns hatás, és károsodhat a pajzsmirigy.

Habituális vetélés
Jelenleg több tanulmány foglalkozik a szelénhiány és a habituális vetélés (két egymást követő spontán vetélés) közötti kapcsolattal. A szelénkoncentrációt a vérben és alkotórészeiben mérték. A kontrollcsoportokhoz képest jelentősen alacsonyabb a vörösvértestek szelénszintje a betegcsoportban, ami csökkent védelmet jelent a szabad gyökökkel szemben.

Terhességi toxaemia
A praeeclampsia olyan komplex szülészeti kórkép, amely a terhesnél magas vérnyomással, vizeletfehérje-ürítéssel és vizesedéssel jár. Kialakulásában fontos szerepet játszanak a szabad gyökök. Egy ausztrál tanulmány 45 régió (európai, ausztráliai, ázsiai, afrikai, észak- és dél-amerikai) több mint 6 millió betegének adatait dolgozta fel. Magasabb szelénkoncentráció esetén alacsonyabb a praeeclampsia megjelenése. Finnországban és Új-Zélandon magasabb szelénszint miatt volt a legalacsonyabb a kórkép előfordulása a kormányzati intervenciót követően. Egy angliai tanulmány szerint a napi igénynél magasabb szelénbevitellel megelőzhető a praeeclampsia kialakulása.

Az alacsony nyomelemszint négyszeres kockázatot jelent a kórkép megjelenését tekintve. A kutatók mérései alapján a britanniai gabona szeléntartalma 10–50-szer alacsonyabb, mint az amerikaié vagy a kanadaié. Egy oxfordi tanulmány során 53 praeeclampsiás terhes lábujjkörmében mértek szelénszintet. Megállapították, hogy az egészséges terhesekhez képest jelentősen alacsonyabb a szelénszint a kóros terheseknél. További kérdésként merül fel, hogy milyen mennyiségű szelénpótlás jelent megelőző hatást.

Az előzőekben tárgyalt szülészeti kórképek mellett a terhesség alatti rossz szelénellátottság a magzat méhen belüli sorvadásához vezethet. Csecsemő- és kisgyermekkorban az elégtelen szelénellátás egyes adatok szerint növeli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóságot.

A szülészeti kórképeken kívül más betegségek kialakulásában is szerepet játszhat a szelénhiány. Tartósan alacsony szelénszint vérszegénységet eredményezhet. A szelénhiányra utaló bőrproblémák között szerepelnek fokozott pigmentációval járó jelenségek, mint például anyajegyek, májfoltok gyakoribb előfordulása. A gyermekek csökkent szelénbevitele növekedési elmaradást okozhat. Egyes adatok arra utalnak, hogy férfiaknál a szelénhiány a spermiumok képződésének és érésének zavarához vezet, amely terméketlenséget, meddőséget eredményezhet. A szelénhiány ezek mellett izomfájdalmat és izombetegségeket is okozhat, csakúgy, mint különböző máj- és hasnyálmirigy-problémákat.

Szelénforrás főként a tengeri állatok húsa, a teljes kiőrlésű gabonafélék, illetve az olyan belsőségek, mint a vese és a máj. A tápcsatornából jó hatásfokkal szívódik fel, ennek mértéke átlagosan 50-70 százalék. A felszívódást a fehérjében gazdag táplálkozás elősegíti. Jellemzően a szelénben gazdag táplálékok, a hús, a hal, a tej, a tojás és a hüvelyesek mind magas fehérjetartalmúak. A szelén és az E-vitamin kölcsönösen erősíti egymás jótékony hatását. A napi szelénszükséglet meghatározása a mai napig nem egységes, az elfogadott érték 50-70 µg.

A várandóság alatti nyomelemhiány anyai és magzati rendellenességekhez vezethet. A szelén raktározása csak kis mennyiségben lehetséges a szervezetben, ezért bevitele létfontosságú. Táplálkozásunk során a nyomelem bevitele területenként nagyon változó, még egyes nyugat-európai országokban is elégtelen az élelmiszerekben lévő szelén mennyisége. Amennyiben a táplálékkal bevitt szelén mennyisége nem fedezi a napi szükségletet, úgy annak pótlására megfelelő készítmények rendelkezésre állnak, melyek segítségével megelőzhetők mind az egyén számára, illetve hosszú távon a társadalomnak is súlyos terhet jelentő betegségek.

A szerző dr. Busznyák Csaba szülész-nőgyógyász szakorvos