A legújabb felmérés szerint a sorrend a következő: Horvátország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Törökország, Egyiptom, Bulgária. Horvátországba 2012-ben 352 ezer magyar turista látogatott, s ezzel kenterbe verte a mezőnyt. A második helyezett Olaszországba feleannyi sem, pontosan 172 ezer. Árnyalja a képet, hogy míg Horvátországban a tengerpart a messze legnagyobb vonzerő, addig Olaszországba és Franciaországba az ódon városok és a patinás műemlékek kedvéért is elzarándokolunk. És ez még akkor is igaz, ha a horvát Adrián is vannak olyan városok, amelyek valóságos gyöngyszemek, Dubrovnik, a valamikori Raguza például világszerte a top desztinációk egyike.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök júliusban pár napot már pihent a horvát tengerparton. A miniszterelnök Umagot választotta úti céljául.

Mindent egybevetve hozzávetőleg egymillió magyar választotta tavaly nyaralása, pihenése helyszínéül valamelyik tengerparti országot. Ha alaposabban szemügyre vesszük a statisztikát, láthatjuk, hogy Horvátország a magyarok számára egyenlő a nyárral: júliusban és augusztusban is százezernél több honfitársunk csobban meg az Adriában. Ugyanakkor decemberben és januárban ezernél is kevesebb magyar fordul meg déli szomszédunknál. Ami az elő- illetve az utószezont illeti, a nyári hónapok után szeptember a legerősebb csaknem 30 ezer magyar turistával. Érdekes, hogy a máskülönben csábító májusban alig 12 ezren pihentek a hozzánk legközelebb eső tenger partján.

Idén bíztatóan indult a szezon, ugrásszerűen nőtt a Horvátországba utazó magyarok száma -tájékoztat Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének vezetője. Ez némi reményt nyújt arra, hogy felkapaszkodjunk a nemzetközi ranglistán, ahol az utóbbi években visszacsúsztunk a 9. helyre. Horvátországot a németek kedvelik a legjobban, rengeteg osztrák, olasz és szlovén keresi fel évről évre, de az már elgondolkodtató, hogy a csehek, szlovákok és lengyelek is elhúztak mellettünk, pedig ők nem kis földrajzi hátránnyal indulnak - fővárosaikból 5-6 óra alatt Vettel sem autózna le az Adriára. Balaton vagy Adria? - teszik fel sokan a kérdést, s az M7-es autópálya mentén nem egyszer olyan óriásplakátok is feltűntek, amelyek arra buzdítottak, hogy legnagyobb tavunkat részesítsük előnyben, ne suhanjunk el csak úgy mellette.

„Rossz a kérdés." - mondja erre Marin Skenderovic. - „Ha közgazdasági alapon akarok fogalmazni, két különböző termékről van szó. Az egyik édesvíz, a másik sósvíz. Nekünk, horvátoknak abból az egymillió magyarból kell minél többet hozzánk csábítanunk, akik minden évben a tengerpartot választják. Az igazi konkurencia az olasz, a francia, a görög tengerpart.