Lázár János nagyjából egy hónapja egy vidéki lakossági fórumon például arról beszélt, hogy a kistelepülések számára kulcskérdés a gyors internetelérés kiépítése, az internettel ugyanis közelebb lehet hozni a világot az itt élőkhöz, segítheti a munkavégzést, egyszerűbbé teheti a köz- vagy akár az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár akkor úgy nyilatkozott 2018-ra minden magyar háztartásban széles sávú internetnek kell lennie, amihez nem árt egy olyan partner, amely képes az infrastruktúrát biztosítani.

A digitális felzárkózás nem csak Magyarországon fontos kérdés, az Európai Unió is kiemelt témaként kezeli. Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy 2020-ra minden uniós háztartásban legalább 30 megabites maximális letöltési sebességet biztosító kapcsolat legyen, a lakosság fele pedig ennél is gyorsabb, 100 megabites sebességgel netezhessen. Ettől azonban jelenleg rendkívül messze vagyunk. Az ultragyors, otthonokig elérő üvegszálas hálózat (Fiber To The Home, azaz FTTH) fejlesztése mellett kampányoló FTTH Council Europe elemzése szerint ilyen - rendkívül gyors elérést biztosító - technológia jelenleg az uniós háztartások 10 százalékának sem biztosított, miközben a távolkeleti országok esetében akad olyan, ahol a 70 százalékot közelíti a penetráció. Ettől még a legjobban teljesítő uniós tagállam, Litvánia is messze van: ott a háztartások 33 százaléka számára adott, hogy üvegszálas technológiát használjon. Magyarország ebből a szempontból jelenleg az európai középmezőnybe tartozik: hazánkban nagyjából minden tizenharmadik háztartásban működik másodpercenként 100 megabitnél is gyorsabb letöltésre képes internet.