No, nem mintha az eddigi főnök, Spéder Zoltán, a Közép-Európai Média és Kiadó (CEMP) Zrt. irányítója oly távol állna a Fidesztől, de a kötődése nem annyira direkt, mint a Századvégé. Vagy inkább nincs annyira szem előtt, még úgy sem, hogy Spéder az FHB-n keresztül egyre fontosabb, egyre megkerülhetetlenebb szereplőjévé válik a magyar pénzpiacnak, sőt, újabb területek meghódítására készül, mint például a posta. A Századvég kötődése a mostani kurzushoz azonban letagadhatatlan. Ez a műhely dúskál az állami megrendelésekben, milliárdokkal tömik ki a kasszáját a minisztériumok, s az sem titok, hogy a stratégiai döntéseket nem egy esetben a Századvég tanulmányai alapozták meg. Fontos pillére tehát a jelenlegi kormányzatnak.

Szerteágazó tevékenysége ellenére furcsa, hogy a jobboldali szellemi muníciót összegyűjtő intézet pont egy gazdasági napilapra vetette ki hálóját. Ráadásul a hírek szerint sikerült a legkevésbé jövedelmező darabot kiválasztaniuk a kínálatból. A lap évek óta veszteséges, példányszáma zsugorodik, miközben mellette a többi kiadvány, mint az online, vagy a leggazdagabb magyarokat bemutató, valamennyi nyereséget azért fel tud mutatni. A vevő mégis csak a nyomtatott lapot szerezte meg, amiből magyar Financial Timest akar fabrikálni.

Nemes a cél, ám a hazai lappiacon az elmúlt húsz évben többször hivatkoztak az indulásnál neves nyugati példákra, de a napi gyakorlatban egész más irányba torzult a történet. Valahogy nem olyan a közeg, amibe át lehetne ültetni a vonzó brit modellt. Szóval vannak kérdések a vásárlás szándékait illetően. Lehet, Orbán Viktor futballklubokra vonatkozó tétele itt is érvényes: a laptulajdonos ne a haszon, hanem a közösségi érdek miatt működtesse az újságot. Szertenézve a magyar sajtópiacon, valóban nem állunk messze ettől. S lábra kapott egy olyan pletyka is, hogy idővel a másik gazdasági napilap, a Világgazdaság is bekerülhet a portfólióba. Meglehet, ennek semmi alapja, de a monopóliumnak a gazdasági napilappiacon legalább lenne értelme. Érdemi ráhatást persze ez sem biztosítana a gazdaság világára, ahhoz sorban be kellene cserkészni a legnagyobb, legbefolyásosabb online üzleti portálokat. Hogy sehol ne legyen hír bizonyos körök üzleteiről.

Itt azonban nem tartunk. Amit jelenleg tudunk: Spéder Zoltán keresett egy csinos összeget, ami feltételezhetően több mint zsebpénz, de bizonyosan jóval kevesebb, mint amennyit Csányi Sándor rakott el az OTP-részvények eladása után. Amit jelenleg látunk: Barcza György személyében egy korábban elemzőként dolgozó, a sajtóban gyakran és szívesen szereplő közgazdász nyert teret a gazdaság és a média közös halmazában, tehát kedvenc területén, a Századvég anyagi lehetőségeihez mérten potom pénzért. Minden másról, a valós szándékokról a következő hetekben derülhetnek ki részletek.