Bár a szektor kiemelt fontosságú, és jelentősen nőttek a befektetések a bányászatba az elmúlt években, a lakosság ebből nem sokat érzékel. Niger továbbra is a világ tíz legszegényebb országa között szerepel szinte minden rangsorban. A kitermelés a helyiek között sem feltétlenül népszerű, hiszen a lakosság érzékelheti, hogy az atomenergia messze nem olyan környezetbarát, mint ahogy számos energetikai társaság azt beállítani szeretné. Az urán kitermelés ugyanis óriási környezeti terheléssel jár. A bányászat során óriási mennyiségű kőzetet kell megmozgatni, mivel az uránérc csupán 0,01-0,25 százalékban tartalmazza a kinyerni kívánt alapanyagot. A meddőhányókból és a külszíni fejtésből a szél szabadon viszi a radioaktív port, az eső pedig a talajvízbe is eljuttatja. A Greenpeace független laborokkal készített méréseket, és ezek alapján Arlit és Akokan városokban az ivóvízében magas koncentrációban található urán és radon. Az utcán vett minták során a normál háttérsugárzás ötszázszorosát is mérték már, ami azt jelenti, hogy egy órát a szabadban töltve megkapjuk az éves megengedett sugárzást. A francia állami Areva tulajdonában lévő bányák azóta is adósak maradnak a környezetvédelmi előírások maradéktalan betartásával, ami igen csak megkérdőjelezi a vállalat Európában szajkózott fenntartható fejlődés iránti valós elkötelezettségét. A bányában dolgozók körében magas a megbetegedések aránya, munkájuk elvesztése után azonban esélyük sincs az orvosi kezelések megfizetésére, a bányákban csak 3 éve alkalmaznak egyáltalán orvost.

A főként tuaregek lakta északi területeken korábban számos fegyveres felkelés tört ki már. A tradicionális életformát folytató helyiek a francia és a fővárosi kizsákmányoló gazdaság ellen ragadtak fegyvert. Az utóbbi években azonban megszilárdulni látszott a béke. A Maliból kiebrudalt iszlamista csoportok korábban nem foglalkoztak igazán Nigerrel, bár néhány külföldit, például 2011-ben két franciát egy fővárosi, Niamey-i bárból raboltak el turbános fegyveresek. A külföldi érdekeltségű uránbányák a sivatagi régióban tökéletes célpontot kínálnak a terroristacsoportoknak. Ráadásul a szinte kizárólag iszlám vallású, nagyrészt írástudatlan és tanulatlan lakosság jelentős része is hajlamos szimpatizálni velük a kormányzattal szemben. A civil kormányzás nem is igazán új keletű még az országban, és igen gyenge lábakon áll. A hadsereg 1991-ben adta át hatalmát, de az elmúlt két évtizedben háromszor is lemondatta a kormányt. A katonai vezetők szkeptikusak az igen korrupt politikai elittel kapcsolatban, ám a csupán ötezer fős haderő önmaga is igen gyenge. Bevetésére azonban többször is szükség volt, 1990-1995 és 2007-2009 között a tuareg lázadókkal harcoltak.

Ilyen körülmények sem riasztják el a külföldi befektetőket, a franciák már 45 éve jelen vannak, országuk uránszükségletének felét innen elégítik ki. Az al-Kaida elleni harcban Niger az amerikaikanak is fontos lett, és 2013 márciusában hivatalosan is megnyitottak egy drón-bázist, bár sajtóhírek szerint már korábban is jelen volta. Ezzel stratégiailag igen fontos lépést tettek, mert a Szaharában egyre erősödő, a líbiai interregnumot és a gyenge és szegény szaharai országok laza határait könnyen átjáró terroristacsoportokat helyben tudják megfigyelni. Eddig Dzsibutiban volt a legközelebbi bázisuk. A jelenlét ellenére a terroristák hallatnak magukról, májusban az agadez-i bányánál és egy katonai bázisnál öngyilkos merénylők robbantottak, megölve 26 embert, és egy hónapra kiiktatva a bánya termelését. Júniusban terroristák egy fővárosi börtönt támadtak meg, és 22-en szabadultak ki.

Az eddig szinte kizárólag francia érdekkörbe tartozó ország a nemzetközi terrorizmus elleni harc közepébe csöppent. Az ország helyzetét nehezíti, hogy uránkészleteit egyre többen szerették volna megszerezni, így az elmúlt években orosz, dél-koreai, kínai és indiai cégek kaptak kitermelési jogot, de még iráni küldöttség is érdeklődött. A fokozódó kitermelés ellenére a helyi lakosok életszínvonala nem növekszik, ellenben a környezeti károk továbbra is látványosak. Ilyen körülmények között reménytelennek látszik a terroristák elleni eredményes harc.

Fontosabb makrogazdasági adatok - 2013, előrejelzés

Lakosság (millió fő): 16,6
Infláció (százalék): 1,6
GDP (egy főre jutó, USD, PPP): 853
GDP (változás az előző évhez, százalék): 6,2
Államháztartási hiány (a GDP százalékában): 4,2
Bruttó államadósság (a GDP százalékában): 39

Forrás: economywatch.com