A módosító javaslat szerint az nevezhető megbízható szerencsejáték szervezőnek, aki soha nem tartozott 90 napnál hosszabb ideig közteherrel. Ez a jelenlegi törvény szerint 30 nap.A másik - szintén elfogadott - módosítás szerint az is megbízható szerencsejáték szervező, akinek egyik bankszámláján sem volt az adóhatóság által kezdeményezett, 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás. A jelenlegi szabályok szerint egyáltalán nem indulhatott inkasszó a megbízható szerencsejáték szervező ellen.

A szerencsejáték törvény szerint a miniszter a megbízható szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést.A módosítást a bizottsági ülés előtt kapták meg a képviselők és a meghívottak. Gordos József, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese a tárca nevében közölte: még nincs kialakult álláspontjuk a bizottsági módosító javaslatról. A kollektív befektetési formákat szabályozó törvényjavaslathoz Nyikos László (Jobbik), bizottsági elnök több módosító javaslatot tett. Ezek egyike az, hogy a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelő ügyfelétől - illetve az ügyfél által kezelt egy befektetési alaptól - sem juthat több bevételhez, mint az éves nettó árbevételének a 30 százaléka. Az eredeti törvényjavaslatban az arány 10 százalék.Nyikos László azzal indokolta a módosítást, hogy az a kicsi, egyéni vállalkozó könyvvizsgálóknak lenne előnyös.

Gordos József közölte, hogy a tárca addig nem foglal állást, amíg nem kapja meg a javasolt módosításról a Magyar Könyvvizsgálói Kamara véleményét.A bizottság tárgyalta a házszabály-módosítás hatáskörébe tartozó pontjait. Ezek a központi költségvetés parlamenti megalkotásával voltak kapcsolatosak, és a bizottság - kormánypárti többséggel - valamennyit támogatta.Az Országgyűlésről szóló törvényt módosító törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül is csak a saját hatáskörét érintőket tárgyalta a költségvetési bizottság. Ezek körébe tartozott az alkotmányügyi bizottság javaslata: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja a központi költségvetésben, állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok célszerűségét is. Nyikos László ezzel nem értett egyet, mivel véleménye szerint az ÁSZ célszerűséget nem vizsgálhat. Kormánypárti többséggel a bizottság támogatta a módosítást.