Az egyik leglényegesebb közülük, hogy 2014. május 1-jétől valamennyi uniós állampolgár a magyar gazdákkal megegyező feltételekkel válhat Magyarországon földtulajdonossá. Ugyanakkor jövőre a jelenlegi szabályozásnál jóval szigorúbb szerzési korlátok és tilalmak lépnek életbe, és jelentősen bővül a szankciók köre.

A földművesnek nem minősülő magyar és tagállami állampolgárok a jövőben legfeljebb egy hektár termőföld tulajdonjogát szerezhetik meg. Azoknak, akik az új szabályozás értelmében földművesnek minősülnek, változatlanul legfeljebb 300 hektárnyi termőföld állhat a tulajdonában. Nem csupán a maximális földtulajdon, hanem az egyes személyek birtokában álló területek nagysága is korlátozott. Fő szabály szerint a földművesek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyaránt legfeljebb 1200 hektáron gazdálkodhatnak. Jogi személyek néhány kivételtől eltekintve a jövőben sem szerezhetnek termőföldtulajdont, csupán földhasználatra jogosultak.

Aki a fenti szerzési korlátokat és tilalmakat megszegi, annak hamarosan szigorú jogkövetkezményekkel kell számolnia. A mezőgazdasági igazgatási hatóság ellenőrzi a földszerzésre és -használatra vonatkozó rendelkezések betartását, például azt, hogy a földműves jogszerűen és folyamatosan tartózkodik-e Magyarországon. Ha szabálytalanságot észlel, akkor a termőföld szerzéskori aranykorona-értékének húszezerszereséig terjedő pénzbírságot is kiszabhat a jogszabálysértőre. Egy kétszáz aranykorona értékű termőföld esetében ez akár négymillió forintot jelenthet. Ha a bírság kiszabása ellenére hat hónap elteltével sem áll helyre a jogszerű állapot, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a földet akár kényszerhasznosításba adhatja.

A kényszerhasznosítás pontos részletszabályai még nem ismertek, azonban a földforgalmi törvény már most rendelkezik néhány jellegzetességéről. A kényszerhasznosítás időtartamára a hatóság kijelöl egy jogszabályban meghatározott személyt vagy szervezetet. Ez a termőföldet a művelési ágának megfelelően hasznosítja. Ilyen esetben a jogszabálysértő nem jogosult a föld hasznait szedni, és a kényszerhasznosítással felmerült költségek is őt terhelik. A kényszerhasznosítás egészen a jogsértő állapot megszűnéséig fennállhat, legkésőbb azonban két éven belül meg kell szüntetni.

Nem csupán az új földforgalmi törvényünk szankcionálja szigorúan a termőfölddel kapcsolatos korlátok és tilalmak megszegését. Idén július elsejétől, az új büntető törvénykönyv hatálybalépésétől ugyanis bűncselekménynek minősül a termőföld jogellenes megszerzése. Akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a termőföld tulajdonának megszerzése, a termőföldre vonatkozó haszonélvezet, illetve használat alapítása céljából semmis szerződést köt.

Ennek minősülnek a külföldi magánszemélyekkel kötött zsebszerződések vagy a 300 hektáros szerzési korlátokat túllépő adásvételi szerződések, illetve minden olyan megállapodás, amely a tulajdonszerzésre vonatkozó megkötésekbe és tilalmakba ütközik. Bűncselekményt követ el az is, aki ezeket a korlátokat kijátszva a tulajdonjog megszerzését valamely feltétel későbbi bekövetkezésétől teszi függővé. Ez akkor fordulhat elő, ha az adásvételi szerződés a termőföldszerzésre vonatkozó moratórium lejártával lép hatályba, és a tulajdonjog ez után száll át a vevőre.

Korlátlanul enyhíthető viszont annak a büntetése, aki a bűncselekményt az illetékes hatóságoknak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja, még mielőtt a hatóság arról tudomást szerzett volna. A fenti büntetőjogi szankciók kizárólag olyan szerződések esetében alkalmazandók, amelyeket az új büntető törvénykönyv hatálybalépését, vagyis július elsejét követően kötöttek. A szigorú szankciók eredményességét egyelőre nehéz megítélni, ugyanis a bíróságok joggyakorlata még nem alakult ki. A szigorítás sikere attól is függhet, hogy mennyire következetesen derítik majd fel az ilyen bűncselekményeket, és ténylegesen milyen büntetést szabnak ki a törvénysértőkre.

A szerző a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának munkatársa