A haza nem eladó!- ezt festették egy éjszaka azoknak a rajkai családi házaknak a kerítésére, amelyekről tudták, hogy magyar tulajdonosaik eladásra kínálják. Az eset még 2008-ban történt, amikor már három éve tartott a szlovákok részéről a vásárlási roham. A helybélieket is meglepte, hogy megnőtt településük ázsiója. Rajka tíz évvel ezelőtt senkit sem érdekelt, egy poros kis határ menti település volt, családi házat már tíz millióért lehetett kapni, de akkoriban azt gondolták, ki a szösz megy oda. Aztán 2005 táján megjöttek az első szlovák fecskék és elkezdtek emelkedni az árak. Évente 30 százalékkal. Egyre többen fedezték fel, ha eladják 50-60 négyzetméteres panellakásaikat, a határ túl oldalán már tisztességes méretű családi házat vehetnek. Szlovákiában az egekbe szöktek az ingatlanárak, egy ekkora méretű panel 25-28 millió forintba került, amiért ezen az oldalon már egy jó minőségű új családi házat lehetett vásárolni. Maguk a rajkaiak is nevetve mesélték, mennyiért adták el a házukat. Egy a lapunk által megkérdezett térségbeli ingatlanközvetítő említette, 2006-ban viccesen jegyezte meg a település akkori polgármesterének, annyi itt az építkezés, hogy hamarosan ki kell tenni a „Rajka-Tótújfalu"- táblát.

GYORSAN NŐ
Igaza lett. Míg 2010-ben a 2700-3000 fős település 25 százaléka volt szlovák, 2013-ban már csaknem 50 százaléka. Egyre nagyobb lett a kereslet a rajkai új építésű házak, sorházak, lakások iránt. A használt házakat, lakásokat kisebb mértékben keresik, a 40-50 négyzetméteres teljesen felújított, alacsony rezsijű lakások forgalma ugrott meg - mondta a Figyelőnek Kanavoszné Szalka Mária, akinek ingatlanirodája van Bezenyén, Bratislavában és Mosonmagyaróváron is. Úgy látja, elsősorban a forint-euró árfolyam alakítja a piacot. Bratislavában egy 60-65 négyzetméteres, 2-3 szobás panellakás árán ma is Magyarországon egy körülbelül 100-110 négyzetméteres újépítésű kulcsrakész családi házat lehet vásárolni 500 négyzetméteres telekkel.

A legnépszerűbb települések: Rajka, Dunakiliti, Bezenye, Levél, s a szlovákok azért költöznek ide, mert a Duna-ágak, a Szigetköz vízi világa csendes, nyugodt környék, zöldövezettel, szép természeti környezetben. A keresletet az is alakítja, hogy milyen messze van a település Pozsonytól. Minél messzebb, annál olcsóbbak az árak. A szlovákok azért is költöznek ide, Rajka térségébe, mert Bratislava autóval 15 perce alatt elérhető, hamarabb, mintha valamelyik elővárosából, agglomerációjából araszolgatnának a dugóban reggelente. A két város közötti forgalmat segíti a 801-es piros busz, amelyet a szlovák főváros tömegközlekedési vállalata közlekedtet naponta hajnali fél öttől éjjel 11-ig. Minden órában indulnak buszok oda- vissza, a járat népszerű, szlovákok és magyarok is lájkolják. A vevők főleg Bratislava-Petrzalka panelvárosából, Senec, Kassa és a Tátra környékéről, sőt, akár távolabbi vidékekről is jönnek. Az árak az utóbbi időben a határ magyar oldalán nőttek, a szlovák oldalon mérséklődtek. A befektetők Rajkán további ingatlan-forgalom növekedéssel számolnak, gomba módra épülnek lakóparkok, társasházak, s most parcelláznak 131 új építési telket. A Kassán dolgozó szlovákok Hollóházán és a környező falvakban vásárolnak maguknak házat, s onnan járnak dolgozni. Azt követően kezdtek el nagyobb számban betelepülni, hogy elkészült a Hollóházát Skárossal összekötő út, megnyílt a kishatár átkelő, amely 20 kilométerrel lerövidítette a Hollóháza és Kassa közötti távolságot. „Hamarabb lehet innen Kassára eljutni, mintha egy Kassa környéki kis településről járna be valaki" - mondta lapunknak Koleszár Sándor polgármester. „ Jobbára szlovák anyanyelvű kassaiak költöztek Hollóházára, Hidasnémetire, Nyírire, Füzérre, Füzérkomlósra és a környező településekre, Hollóházán a lakosság mintegy 5 százaléka szlovák" - tudtuk meg a polgármestertől, s ezzel cáfolta, hogy már 30 százalékos lenne az arány.

További részletek a Figyelő 40-dik számában.