A monetáris tanács az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentést vártak. A tanács a keddi döntést azzal indokolta, hogy megítélése szerint a megnövekedett pénzpiaci bizonytalanság mellett is maradt mozgástér a kamatcsökkentésre. A testület megállapította, hogy Magyarország kockázati megítélése a régió más országaival együtt romlott, amely mind a CDS-felárakban, mind a kötvényhozamok emelkedésében tükröződött, valamint az árfolyam volatilitása is megnőtt. Értékelésük szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy az ország helyzete más feltörekvő országokkal összehasonlítva fundamentálisan erős, sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Az állam és a magánszektor jelentős alkalmazkodása révén a folyó fizetési mérleg többletbe fordult, ezáltal csökkentve az ország külső eladósodottságát, és így a gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltságát. A monetáris tanács kiemelte: a monetáris politika mozgásterét – a pénzügyi stabilitási szempontokat szem előtt tartva – továbbra is az inflációs cél középtávú elérése, a reálgazdaság ennek megfelelő ösztönzése, valamint az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A tanács szerint a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás pedig tartósan mérsékelt maradhat, az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat.

Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a monetáris politika számára releváns horizont végén közelítheti meg azt. A következő negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, amely a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg. Az európai uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve a növekedési hitelprogramnak köszönhetően növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása - fejti ki a monetáris tanács. Az infláció januárban tovább mérséklődött, amiben elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése játszott szerepet.

A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest, azonban továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek, ami a gyenge belső kereslet és a visszafogott külpiaci infláció hatását tükrözi. A tartósan alacsony inflációs környezet erősítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát. A versenyszféra bérdinamikája némileg gyorsult, azonban még mindig visszafogottnak tekinthető. A konjunktúra élénkülésével a hazai reálgazdasági tényezők csökkenő mértékben, de dezinflációs hatásúak maradnak - írja a tanács. A nemzetközi befektetői hangulat a Fed eszközvásárlási programjának folytatódó lassítása, és a feltörekvő gazdaságok romló kockázati megítélése következtében változékonyan alakult, számos feltörekvő piaci deviza jelentős nyomás alá került, de az euróövezetben továbbra is tartósan alacsony kamatkörnyezet várható. A keddi ülés rövidített jegyzőkönyve 2014. március 5-én 14 órakor jelenik meg.