Kezdjük az élelmiszerrel. Itt azt látják az adóhatóság munkatársai, hogy a már ismert trükk, vagyis a belföldi értékesítés közösséginek álcázása mellett a bevétel eltitkolása is népszerű „sport". Olyan esetekkel találkoztak, amikor a cég meghamisította a pénztárgép-napló bejegyzéseit. Előfordult, hogy a plombanyomók nem létező személyhez tartoztak, vagy a plombalenyomat minősége árulkodott arról, hogy valakik visszaéléssel próbálkoztak. A NAV megjegyzése szerint az esetek jellemzően a vegyeskereskedelmi üzletekben történtek, ott is a nagyobb forgalmat lebonyolító helyeken. Hozzátették, hogy nem a multinacionális üzletekről van szó. Az elmúlt öt évben összesen több mint 65 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel ebben a körben az adóhatóság, és közel 44 milliárd forint adóbírságot, illetve késedelmi kamatot vetettek ki a lefülelt cégekre.

Horváth András így fogalmazott, amikor megmutattuk neki a NAV válaszait. „A haszonhúzókat kellene megfogni, nem a strómanokat. A stróman úgyis eltűnik, majd máshol, más formában újra felbukkan. Azokat a cégeket azonban nem ellenőrzik, amelyek ténylegesen hasznot látnak az egészből, pedig ezek kézzelfogható vállalkozások, vagyonuk van, jelen vannak a gazdaságban. Így csak futunk az 500 milliárdok után, amit aztán soha nem sikerül beszedni".

Súlyos a helyzet a műtrágya piacon is. Az egy dolog, hogy a bizonylat-megőrzési fegyelem nem közelíti meg a NAV - illetve a jogszabályok - által elvárt minimumot. Az adóhatóságnál azonban arra is felfigyeltek, hogy az adózók minimális, nulla körüli jövedelmet mutatnak ki, és ezzel összefüggésben irreálisan alacsony árréssel dolgoznak. Ezért az ellenőrzések során kénytelenek becsléssel megállapítani a bevételt, valamint a jövedelem valós adóalapját.
Horváth András nem lepődik meg azon, hogy a műtrágya piacon ekkora mértékben van jelen az illegális üzlet. Ezzel a területtel közvetlenül ugyan nem foglalkozott, de a gabonapiaccal behatóan, és tapasztalatai szerint sokan foglalkoznak műtrágyával is azok közül, akik gabonával. „Gyakran szállítják hatalmas uszályokon a műtrágyát, nem egy ilyen rakományt láttam magam is" - állítja Horváth, aki felidézte, hogy vezetői fórumokon ez a piaci szegmenst is az adócsalásokkal erősen fertőzöttek között emlegették a NAV-on belül.

Mindenképpen meghökkentő a tűzifa üzlet szennyezettsége is. Öt év alatt több mint 22 milliárd forint büntetést szabott ki ezen a piacon a NAV. Erről a körről azt a jellemzést kaptuk, hogy adószakmai szempontból kockázatos tevékenységet folytatnak. Nehezen követhető nyomon a kereskedelem, az üzlet tárgyát képező anyag homogén, a lakossági vásárlók pedig nem kérnek áfás számlát, az ugyanis megdrágítja a tűzifát. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy főleg a telephellyel nem rendelkező építőanyag-forgalmazók miatt van sok dolga a revizoroknak. „Igen, már megint a közvetítők, aki felszívódnak, mint a kámfor, közben az igazi haszonhúzók sértetlenül megússzák az ellenőrzéseket. Ez is az én igazamat támasztja alá" - reagált minderre Horváth András.

A cikket keresse a Figyelő 2014-es 1. számában.