Nem tart attól a Magyar Nemzeti Bank, hogy a készpénzforgalom elterjedése miatt a korábbinál többen próbálnak meg hamis pénzzel fizetni a jövőben. Pedig szakértők szerint a bankszektort sújtó különböző intézkedések, mint a tranzakciós illeték bevezetése, vagy most a havi kétszeres ingyenes készpénzfelvétel lehetővé tétele 150 ezer forintig, a készpénzforgalom elterjedésének kedvez. Miközben a nemzetközi trend az, hogy a pénz az elektronikus csatornákon keresztül mozog, nem kézről kézre ját.

A forint egyébként nemzetközi összevetésben nem számít kockázatosnak, már ami a hamisítást illeti. Az MNB tájékoztatása szerint a nemzeti valutával rendelkező, Magyarországhoz hasonló méretű országokkal összevetve nem állunk rosszul. Ennek mérésére külön mutatót dolgoztak ki: attól függ, mennyire kitett az adott valuta a hamisításnak, hogy egymillió darab valódi bankjegyre mennyi hamis bankó jut egy év során. A magyar eredmény ezek szerint jónak mondható, tavaly például egymillió forintbankjegyre kevesebb, mint 10 hamis papírpénz jutott - derül ki a jegybank válaszából. Ebből következően tavaly kevesebb, mint 300 millió darab eredeti bankjegy lehetett forgalomban.

Természetesnek mondható, hogy a hamisítók elsősorban a nagyobb címletű bankjegyeket állítják elő, ugyanis ez kifizetődőbb, mintha kis címletekkel bajlódnának. A hamisított bankjegyek 92 százaléka - ez a jegybank adata - az öt-, tíz- és húszezresek közül kerül ki. Azt nem lehet állítani, hogy csúcstechnológiával dolgoznak a bűnözők itthon: leginkább színes nyomat előállítására alkalmas irodai fénymásolókon, printereken gyártják le a hamis bankjegyeket. A központi bank a tudomására jutott valamennyi hamisítási esetről bejelentést tesz a rendőrségen.

Az MNB kimutatása szerint egyébként az elmúlt öt évben visszaszorult a hamisítók piaca: míg 2009-ben értékben nagyjából 90 millió forint kárt okoztak ezek a bűnözők, a legfrissebb adatok szerint 2013-ban 30 millió forint lehetett a kárérték. Vagyis öt év alatt harmadával csökkent a hamisítások okozta kár értéke.

A nemzeti bank „a fenyegetéssel arányos megfelelő védettséggel" magyarázta, hogy miért kedvezőek a magyar hamisítási adatok. A védettség alatt a bankjegyek eredetiségét bizonyító elemeket (vízjel, biztonsági szál, rejtett kép, de sok más megoldás is létezik) kell érteni. A jegybank válasza nem tér ki rá, de nyilván az adott valuta mögött álló gazdaság mérete, a valuta vásárlóereje is fontos szempont lehet a hamisítók számára, amennyiben nemzetközi hálózatról van szó. Igaz, az MNB tájékoztatása alapján feltételezhető, hogy a magyarországi hamisítók „kispályások", erre lehet következtetni legalábbis abból, hogy milyen technikai „fejlettséggel" állítják elő a hamis bankjegyeket.

A címletek biztonsági elemei mellett a jegybank a bankjegyekkel kapcsolatos ismeretek terjesztését is fontosnak tartja a hamisítók elleni harcban. Annak érdekében, hogy minél könnyebb legyen felismerni a hamisat az eredetitől, évente 3-4000 pénztárosnak tart továbbképzést az MNB.