Tavaly 505 alkalommal vette fel a kapcsolatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Simon Gábor ügyében állítólag kulcsszerepet játszó FIU-val, vagyis a pénzmosás elleni külföldi információs egységgel - tájékoztatta a Figyelőt a NAV. Az együttműködések kétoldalúak voltak, tehát ide sorolandók azok az esetek is, amikor az adóhatóság Pénzmosás Elleni Információs Irodája kapott adatokat külföldről, illetve az is, amikor innen szolgáltattak információt a külföldi FIU-k számára.

Ez azonban nem meríti ki azokat a lehetőségeket, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a külföldről származó információk begyűjtésére. Ezek egy körét anélkül is megkaphatja, hogy az ügyben nyomozás indult volna; ilyenkor a társhatóságok működnek együtt. Ilyenek azok az esetek, amikor a bűnmegelőzési céllal folytatnak titkos információgyűjtést. A külföldi bankszámlákkal kapcsolatos intézkedések azonban nem ide tartoznak, ahhoz, hogy idevágó információkhoz jussanak a magyar hatóságok, előbb el kell indítani a bűnügyi célú eljárást. A NAV a nyomozás elrendelésekor sem fordulhat közvetlenül a külföldi pénzintézetekhez, az információcseréről az államok ügyészségei rendelkeznek. Az adóhatóság dolga annyi, hogy javaslatot tegyen a jogsegélykérelem előterjesztésére, ami kiindulópontja lehet az ügyészségi kapcsolatfelvételnek. Mindenhez annyit fűzött hozzá lapunknak a NAV, hogy „természetesen kivételek egy adott ügy vonatkozásában mindig lehetnek".

Az adóhatóságnál úgy látják, a gazdasági és pénzügyi bűnözés különösen az uniós szabadságjogok érvényesülésével előállt biztonsági deficit - vagyis a vám- és határellenőrzés megszűnése - miatt egyáltalán nem ismer határokat. Ilyen típusú bűncselekmények esetében az elkövetés szinte kivétel nélkül több tagállamot érint, ezért a bizonyítékok begyűjtése más tagállami bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervekkel való szoros együttműködést igényel.

A legtöbb nyomozásra, amelyekre rálátása van a NAV-nak, az offshore és fiktív cégek felhasználása, a pénzközvetítő „strómanok" közbeiktatása, több országot, illetve földrészt érintő elkövetési láncolat a jellemző. Több esetben a szervezett elkövetői csoportok magyarországi pénzintézetek közbeiktatásával kezdeményezett nagy értékű pénzügyi tranzakciókat próbálnak végrehajtani.

Arra vonatkozóan nem rendelkezik statisztikai adattal a NAV Bűnügyi Igazgatósága, hogy hány alkalommal utasították el a magyar hatóságok megkeresését a külföldi társhatóságok. Mint ahogy arról sem - állítják -, hogy hány esetben igazolódott be a gyanú, hogy a külföldi számlán tisztázatlan eredetű pénzt tartott a magyar állampolgár. Ezzel kapcsolatban azt emelte ki az adóhatóság, hogy azért, mert valakinek külföldön van bankszámlája, illetőleg hogy az azon található összeg tisztázatlan eredetű, még nem jelenti azt, hogy az bűncselekmény elkövetéséből származik, vagy adott esetben adózatlan. „A jogbiztonság követelményét sértené, ha erre vonatkozó gyanúok nélkül vizsgálódna a NAV bármelyik szakterülete" - tették hozzá.

Ezzel kapcsolatban megjegyezték még, az adóelkerülés sokszor más bűncselekmény elkövetését szolgálja, más esetekben viszont a külföldi bankszámlára utalás még az adóbevallási kötelezettség nem teljesítése esetén sem jelenti bűncselekmény elkövetését.