„Tapasztalataink alapján nagyon nehéz megszólítani a megváltozott munkaképességűeket" - magyarázza Dobár Attila a rendezvény szakmai partnereként közreműködő Rehabjob.hu ügyvezetője, hogy miért számítottak jóval kevesebb érdeklődőre. „Ők eddig nem voltak ahhoz szokva, hogy, hogy ilyen börzéken egyáltalán állást kereshetnek. Nem is gondolták, hogy odamehetnek multinacionális cégekhez, mert van irántuk érdeklődés" - teszi hozzá a megváltozott munkaképességűek állásközvetítésével és munkahelyi integrációjával foglalkozó cég ügyvezetője. A Rehabjob.hu az első olyan állásportál is, amely kimondottan nekik kínál munkalehetőségeket, más állásportálokon nincsenek fogyatékos vagy krónikus beteg jelentkezőkre szabott pozíciók.

Nem reális elképzelés ugyanis, hogy egy egészséges jelentkezők között megversenyeztetett állást nyer majd el megváltozott munkaképességű dolgozó. Ahhoz, hogy ilyen munkahelyek jöhessenek létre, a vállalatoknak sokat kell alkalmazkodniuk. Számos apró buktató kikerülésére van szükség ahhoz, hogy valóban megtalálja a számítását egymással a megváltozott munkaképességű dolgozó és foglalkoztatója is, mutatott rá Kamarás Zsuzsanna, a Provident Pénzügyi Zrt. HR igazgatója „Olyan apró mozaik darabkákat kell egymáshoz illeszteni, amelyek könnyen elkerülhetik az egyébként jó szándékú munkaadó figyelmét". Az egyik legfontosabb elem, hogy a pozíciót rászabják az adott munkavállaló típusra, és a vállalat is igazodjon a megváltozott munkaképességű alkalmazott terhelhetőségéhez és képességéhez. Fokozott odafigyelést igénylő terület a javadalmazás is. A megváltozott munkaképességűek egészségi állapotuk miatt gyakran jogosultak valamilyen szociális juttatásra, amitől eleshetnek, ha munkaidejük vagy jövedelmük átlép egy bizonyos határt - említi a a Fogyatékosság-barát Munkahely díjas vállalat tapasztalatai között Kamarás Zsuzsanna.

A megfelelő előkészítés fontosságát hangsúlyozza Dobár Attila is. Ahol ezt kihagyják, mondja, gyakran csúfos kudarcba fullad a program. „Ez a legrosszabb, mert ilyenkor a cég vezetői széttárják a kezüket, mondván, mi megpróbáltuk, de nem ment".  Az általuk végzett előkészítő tevékenység része, a cég fogadókészségének felmérése, és tréningeket is tartanak, hogy felkészítsék a dolgozókat leendő munkatársuk elfogadására.

Nagyon fontos, hogyha egy céghez bekerül egy megváltozott munkaképességű, akkor az elvárások mindkét irányban reálisak legyenek - hangsúlyozza Gothárdi Ibolya, a HBLF HR munkacsoportjának vezetője, aki egyben a Vodafone HR igazgatója is. Ők mintegy 30 állásajánlattal érkeztek a rendezvényre. Véleménye szerint egy nemzetközi nagyvállalatnál ma már elvárás, hogy nyitottan viszonyuljon a munkaerőpiac hátrányos helyzetben lévő szereplőihez. De valódi elkötelezettség nélkül, csak a kvóták teljesülnek, a valódi cél, az integráció nem. A standjukat működtető munkatársak előzetes felkészítésen vettek részt, külön tanulták, hogy hogyan kell kommunikálniuk egy látás vagy hallássérült jelentkezővel.

„Érdekes volt látni, mennyire nagy lendülettel vágtak bele, és a felkészülés során jöttek rá ők is, hogy ez teljesen más, mint egy egyetemi állásbörze." Még nem tudja megbecsülni Adriány Kincső, a HBLF ügyvezető igazgatója, hogy a rendkívüli érdeklődésből végül hány munkaszerződés születhet. Tapasztalatai szerint elsősorban a nyelvtudás hiánya miatt nem tudnak képzettségüknek megfelelő munkát találni a megváltozott munkaképességűek a nagyvállalatoknál. A rendezvény en résztvevő 27 vállalat mintegy 300 állásajánlattal érkezett a börzére, a képzettséget nem igénylő munkaköröktől a diplomás állásokig terjed a kínálatuk. Alapfokú angol nyelvtudást azonban mindenhol, még a takarítói állásoknál is elvárnak.

A KSH felmérése szerint 2011-ben a 6,213 milliós aktív korú lakos közül 767 ezer ember nyilatkozott úgy, hogy tartósan egészségi probléma, betegség vagy korlátozottság miatt nehézségei vannak a tartós munkavállalással. Az érintettek egészségkárosodásuk leggyakoribb okaként (65%) mozgássérülést, végtagok vagy ezek részeinek hiányát, bénultságot jelöltek meg, ezt követik a tartós/krónikus betegségek (58%), illetve a nagy betegségek (daganat, transzplantáció) 31,3% előfordulása. Több esetben ezek az okok halmozottan is előfordulnak. Az érintettek közel negyede szegénységben él, kapcsolatrendszerük a teljes népességhez képest jóval beszűkültebb, és jelentős számuknál igaz, hogy háztartásában egyáltalán nem él foglalkoztatott. Eközben harmaduk alapfokú, 38,8%-uk szakiskolai vagy szakmunkásképző végzettséggel, 16,5%-uk érettségivel, 3,9%-uk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A megváltozott munkaképességűekről született felmérések arról tanúskodnak, hogy munkához történő hozzáférés nélkül esély sincs arra, hogy az érintettek a társadalom megbecsült tagjai lehessenek.