A két ország közötti kereskedelem szeptember első vasárnapján állt le, miután Koszovó teljes importembargót rendelt el a macedón árukra, válaszul arra, hogy a macedónok belépési díjat kezdtek szedni a koszovóiaktól a közös határon. A macedón kormány az ország területére érkező koszovóiakra 2, az autókra 5, a buszokra és kamionokra 20 eurós díjat szabott ki.

Pristina múlt vasárnap hajnalra érvénytelenítette a teljes kereskedelmi embargóról szóló rendeletét, Skopje pedig ugyanígy határozott a koszovói állampolgárokra kivetett belépési díjjal kapcsolatban- jelentette a MINA macedón hírügynökség. Ráadásul a macedón kormány véget vetett a Koszovóból érkező liszttel kapcsolatos korlátozó intézkedéseknek.


Macedónia július elsején olyan szabályozást hozott, amely szerint minden kiló koszovói importált búza után a helyi vállalkozásoknak három kiló helyi búzát kell vásárolniuk. Ugyanezt rendelték el az importliszttel kapcsolatban, ahol egy kiló koszovói lisztre négy kiló helyi lisztvásárlási kötelezettség esett. Szeptember elején Macedónia mérsékelte a búzára kivetett vámot, és ugyanezt ígérte a liszttel kapcsolatban.

A macedón fuvarozók szövetsége, a Makamtrans, megelégelve az elhúzodó vámháborút, egy nappal a kölcsönös intézkedések bevezetése után blokáddal zárta el a két ország határán lévő átkelőket. A két ország közötti, egymás kárára hozott szabályozások komoly visszaesést jelentenek a fuvarozóknak, és kiesést az import-exportban érdekelt macedón vállalatoknak. A Blace és Jaznice melletti határátkelőknél vasárnap folyamán visszaállt a megszokott forgalmi rend.

A tavalyi évben a Koszovóba irányuló macedón export értéke elérte a 392 millió dollárt, míg a behozatal értéke csupán 28 millió dollárt tett ki. Macedónia lakosságának mintegy negyedét az albán kisebbség teszi ki, akik többségében az ország északkeleti részében, a koszovói határ mentén élnek. Skopje így attól tarthat, hogy a megélénkülő gazdasági kapcsolatokat esetleges albán szeparatista követelések követhetik.