Bár a két nagy párt egymásnak ellentmondó választási ígéreteket tett. Spindelegger például kijelentette, hogy ő nem fogja engedni az adóemelést, mégis emelkedni fog a dohány és az alkohol adója. Ezzel kapcsolatban az ORF-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ő az adók összességére gondolt, és nem fogják hagyni az ingatlan- és vagyonadó bevezetését. Ezt a gazdagabbakat terhelő adót viszont a szocialisták ígérték be választóiknak. Mindkét párt igyekszik a lehető legkisebb arcvesztéssel járó kompromisszumot megtalálni, már csak azért is, mert évek óta esik a nagy pártok népszerűsége, és a szélsőjobboldali-populista FPÖ a választásokon már 21 százalékot ért, ami a második legjobb eredmény történetükben, az SPÖ és az ÖVP is történetének legrosszabb eredményét hozta a második köztársaság történetében.

A koalíciós békéért azonban nehezen felvállalható kompromisszumokat is meg kellett hozni. Ilyen például, hogy a Tudományos és Kutatási Szövetségi Minisztériumot (BMWF) megszüntetik. A diákok és az egyetemi vezetők is nyomban tiltakozni kezdtek. A Bécsi Egyetem rektora a tegnapi napot a tudomány és az egyeteme gyásznapjának nevezte, mivel ekkor tette le az esküt az új kormányzat. Heinz Engl rektor nincs egyedül felháborodásával, mind a 21 egyetemen kitették a fekete zászlót.. Már 54 ezren csatlakoztak ahhoz a Facebook csoporthoz, ami az önálló tudományos minisztérium megtartását követeli. 
Talán példa nélküli, hogy egy állami hivatalért ilyen sokan kiálltak volna. A tudományt a gazdasági tárcához csapták, amit Reinhold Mitterlehner vezet, és úgy nyilatkozott, hogy megérti az aggodalmakat. Elmondta ugyanakkor, hogy - Magyarországon elképzeleghetetlen módon - maga a szervezet nem változik, az összes vezető megmarad, csak más miniszter alá tartoznak majd. Attól, hogy megtörtént az átadás, nem csillapodik a hangulat, a tüntetések idejére szabadnapot kapnak az egyetemen a diákok, ma délutánra is terveznek ilyet. A tiltakozások szervezésébe az ÖH, az egyetemisták szervezete is beszállt.



A tudomány mellett a képzés más szintjeivel is elégedetlenek az osztrákok. Tiltakoznak például a központosított érmeségi vizsga ellen. A tanárok is tiltakoznak a munkajogi feltételeik megváltoztatása ellen. A kormányzat azonban követeléseiknek megfelelően csökkentette a kötelező órák számát, bár ezzel együtt a túlóradíjat is csökkentették 36-ról 30 euróra. A tervek része, hogy növelik a kisegítő személyzet számát is, hogy a tanároknak kevesebb időt kelljen adminisztrációval tölteni. A kormány szerette volna, hogy igény esetén a megfelelő képzettség nélküli tanárokat is fel lehessen venni, de végül a tanárok nyomására kompromisszum született: erre csak egy évig lesz lehetőség, és ezután a tantestület szavaz a jóváhagyásról. Továbbra sem kapnak azonban szakjaik után kedvezményt a 4. osztályosokat tanító szaktanárok, amit nem akar elfogadni a szakszervezet. Azt sem tudták elfogadni, hogy a kezdő tanárok azonnal tanítással kezdjék karrierjüket, szerintük a betanuláshoz idő kell. Végül a kormány részben engedett, csak csökkentett időben kell a kezdőknek tanítani. A változások egyébként csak a 2019/20-as tanévben munkájukat megkezdő tanárokra lenne kötelező, de a jövő évtől akár ezt is választhatnák az új munkatársak, a régieknek viszont nem kellene elfogadni.
2029-től csak master végzettséggel lehet majd középfokú intézményben tanítani, de öt évük lesz a bachelor képzést pótolni az érintetteknek. A magyar oktatáspolitika kesze-kusza változtatásaival összehasonlítva különösen érdekes, hogy máshol évtizedekre előre tudnak szervezni, és nem egy romkocsmában a párt ifjúsági tagozatával egyeztetve találja ki a miniszterelnök a felvételi rendszert néhány héttel a határidő előtt - ahogy nálunk tavaly megesett.