Noha nem lehet kizárni a szándékos kiszivárogtatást sem, manapság a vállalatnak már alanyi jogon is kijár a nagy publicitás, nem úgy, mint 2006-os indulása idején. Ekkor még azt sem tudta a világ, eszik-e vagy isszák a mikroblogot, de még maguk az alapítók sem nagyon voltak képben, mire is lesz jó a fejlesztésük. Ugyanakkor a Twitter hathatós segítsége nélkül 2011-ben nem biztos, hogy győzött volna az egyiptomi és a tunéziai felkelés, és vékonyabb lett volna az iráni vagy épp a moldovai választások eredménye ellen tiltakozók hangja is. Iránban és Egyiptomban központilag blokkolták a Twitter szolgáltatásait, amikor fellángoltak az indulatok, és a Facebook mellett épp e szolgáltatással szervezték meg a politikai ellenállást.
A 140 karakterben kibontakozó, leginkább a közösségi SMS terminussal leírható Twitter 200 millió felhasználót már meggyőzött, de az csak november 15. után válik el, megbarátkoznak-e vele a technológiáért csak megfelelő profitszintek mellett lelkesedő befektetők. Ami a használatot illeti, a sikersztori szinte töretlen: a 2006. márciusi alapítást követő első teljes évben naponta 45 ezer tweet szállt az éterben, 2008-ban 1,1 millió, manapság pedig már 400 millió.
Ám a növekedés lassul és a bevételek és az eredmény sem igazán alakul a reménybeli befektetők szája íze szerint. A terjeszkedés drága, így az első fél évben 69 millió dolláros nettó veszteséget termelt a vállalat. Az idén 400-600 millió dollárra taksált árbevétel szerkezetének földrajzi megoszlása is kedvezőtlen, ennek mindössze 25 százalékát szerzi az Egyesült Államokon kívülről.
Bánhalmi Gábor, a Quaestor Értékpapír Zrt. elemzője szerint az árazás magasnak mondható. A néhány napja megjelent kibocsátási tájékoztató alapján 12,8 milliárd dolláros piaci kapitalizáció adódik, de a tőzsdei, nyilvános értékesítés (IPO) során akár 15-20 milliárdos értékelés is lehetséges.
Szintén drága lehet a Twitter, ha az egy felhasználóra jutó árbevételt nézzük.
További támpontok, számok, adatok és részletek a Figyelő hetilap 2013/42-ik számában.