 |
A 86 éve Aeroput néven megszületett vállalat a világ egyik első légitársasága volt, ám Jugoszlávia felbomlása során nehéz helyzetbe került, évről évre hatalmas veszteséggel működött, csak a tulajdonos, a szerb állam mentőakciói révén tudott talpon maradni, egyre kisebb és öregebb flottával, halmozódó tartozásokkal.
Belgrád folyamatosan „árulta" az egykor szebb napokat látott légitársaságot, kétszer is megkísérelték a vállalat privatizációját, ám egyszer sem jelentkezett kérő. A 2011-es sikertelen magánosítás után stratégiát váltott a szerb kormány, és immár nem eladni akarta a vállalatot, hanem stratégiai partnert találni a számára.
Felmerült egy közös dél-kelet európai légitársaság létrehozásának ötlete is (a volt-Jugoszláviában illetve a közeli régiókban összesen kilenc, egyenként meglehetősen kicsi társaság működik), majd ennek meghiúsulása után sikeres szerb üzletembereknek engedte volna át a vállalat vezetését a szerb kormány. Sokáig tárgyaltak a balkáni szerepvállalását erősíteni igyekvő Törökország légitársaságával, a Turkish Airlines-szal is.
Idén márciusban lehetett először arról hallani, hogy az Egyesült Arab Emirátusok az Emirates után második legnagyobb légitársasága, az Etihad fontolgatja, hogy beszáll a JAT-ba. Az már a kezdetektől világos volt, hogy a JAT csaknem 200 millió eurós tartozását átvállalja a szerb állam, ha pénzügyileg is megbízható szakmai befektető jelentkezik.
Az Etihad márpedig ilyen vállalat. Az Abu Dhabi repülőterét bázisul használó vállalat 2012-ben 79 utasszállítót üzemeltetett 86 járaton, heti 1 300 felszállással. (Leállásakor a Malévnak 22 repülőgépe volt, ezek 50 járatot szolgáltak ki.) Az Etihad-nak ezen kívül több más légitársaságban is van tulajdonrésze, a legjelentősebb talán az Air Berlin, Európa hatodik legnagyobb légi szállítója, amelyben csaknem 30% az Etihad részesedése. Az Etihad árbevétele tavaly 4.8 milliárd USD volt, adózott nyeresége pedig 42 millió USD.
A szerb kormánnyal aláírt megállapodás értelmében az Etihad 49 százalékos részesedést szerez a JAT-ban, a többségi tulajdonos a szerb állam maradt. A megállapodás leglényegeseb eleme, hogy az Etihad és a szerb állam is komoly befektetéseket végez, összesen 200 millió USD értékben. Két héten belül Szerbia és az Etihad is 40-40 milliót fektet be, majd ezt követően további 60-60 milliót.
Az Ex-yu Aviation blog úgy tudja, a szerb állam befektetése leginkább a JAT által felhalmozott adósság leírásából áll majd, míg az Etihad pénzét a kissé öregecske flotta cseréjére fordítják. Még a hónap végéig megérkezik két Airbus A319, majd a további nyolc modern, keskeny törzsű Airbus érkezik a téli szezon kezdetére.
A gépparkon kívül a légitársaság neve is megváltozik, az Air Serbia azonban mindenben a JAT jogutódja, használja annak szerződéseit. Az Etihad adja a közös cég vezérigazgatóját a szerb ősökkel rendelkező, szerbül kiválóan beszélő ausztrál Danny Kondic személyében, aki korábban a Qantas-nál és a Brisith Airways-nél dolgozott, az elmúlt években pedig a Malaysia Airlines kereskedelmi igazgatója volt.
A jelenleg 1.200 főt foglalkoztató vállalattól becslések szerint 300-500 dolgozót küldenek el, leginkább irodai alkalmazottakat, ugyanakkor 100 új állás is nyílik az új gépek kiszolgálásával kapcsolatosan.
Ha minden a tervek szerint alakul, a jelentős kapacitásbővítés és a nemzetközi menedzsment tudásának eredményeképpen megerősödő Air Serbia Belgrádot a régió légiközlekedési központjává teheti, kiszorítva a piacról a szomszédos országok kisebb légitársaságait, és megnehezítve a Balkánon is egyre határozottabban jelen lévő fapados légitársaságok dolgát.
A belgrádi Nikola Tesla repülőtér modernizálásának és bővítésének első fázisa a közelmúltban fejeződött be, ennek során a repülőtér területe 2,750 négyzetméterrel gyarapodott. A tervek szerint egy teljes új szintet építenek az egyik szárnyra, ami további csaknem 5,000 négyzetméterrel növeli meg a repülőtér hasznos területét.
Úgy tudni, az Etihad magára vállalja az eddig a fapadosok számára fenntartott régebbi szárny felújítását is, hogy az Air Serbia gépei a saját termináljukról indulhassanak, ezzel azonban kiszorítva a Wizzair, az EasyJet és a Germanwings gépeit az eddig alacsony kategóriájúnak számító régebbi terminálról.
A "keleti szél" BelgrádbanA szerb kormányból az elmúlt hét politikai válsága nyomán távozó Mlađan Dinkić pénzügy- és gazdasági miniszter személyes sikerként értékelte az Etihad-szerződés tető alá hozását, munkáját a szerződést szerb részről aláíró Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes is méltatta.Nem csoda, hogy Vučić mellett Dinkić is részt vett a szerb kormány részéről az ugyancsak emírségekbeli Mubadala állami befektetési alap vezetőivel folytatott augusztus elsejei tárgyaláson Belgrádban. A Mubadala befektetési vállalatot 2002-ben alapította az Egyesült Arab Emírségek kormánya, a főként olajbevételekből meggazdagodó ország gazdasági diverzifikációjának finanszírozására.
A Tanjug szerb hírügynökség szerint a Mubadala elsőként a szerb IT-szektor felfuttatásában lát fantáziát, és egy chipeket gyártó vállalkozás elindítását tervezi Belgrádban. Ehhez első lépésként egy belgrádi IT kutatással és fejlesztéssel foglalkozó központot állítanak fel, ahol szerbiai mérnököket és szakembereket kívánnak foglalkoztatni. Az IT-szektor beindítása az előzetes várakozások szerint több százmillió dollárba kerül majd.
A szerb kormány és a Mubdala közötti megbeszéléseken felmerültek további befektetési lehetőségek olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a telekommunikáció, az energiaipar, a megújuló energiaforrások és az építőipar.
Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek kereskedelme az elmúlt évben háromszorosára bővült 2011-hez képest. 2012-ben a kereskedelmi mérleg 23,3 millió eurót mutatott, a következő hónapokban pedig további tárgyalások várhatók az öbölbeli ország képviselővel a mezőgazdaság, a műszaki cikkek gyártása és a turisztika terén folytatott együttműködésről.