A The Wall Street Journal által megkérdezett 20 elemző közül csak kettő jelezte, hogy nem 25 bázispontos kamatcsökkentést, hanem a kamatszint tartását várja. A jegybank tavaly augusztusban, 7 százalékos kamatszint mellett kezdte meg azt a kamatcsökkentési ciklust, amelynek során rendre 25 bázispontos lépésekkel került egyre lejjebb az alapkamat.

A ciklust támogatta, hogy a fogyasztói árak emelkedési üteme több évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a globális pénzpiacok likviditásbősége, s a viszonylag magas kockázatvállalási kedve erősítette a magyar pénzpiaci és tőkepiaci eszközöket.Bár korábban banki elemzők és a piacok 3-3,5 százalék körüli alapkamatot jósoltak az év végére, az elmúlt hónapban nagyrészt kiárazták a határidős ügyletekből a további jelentős kamatcsökkentés lehetőségét. A piacok most további egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentést tartanak lehetségesnek.A várakozások változását elsősorban az okozta, hogy az amerikai jegybank szerepét beöltő Fed májusban még csak utalt rá, de júniusban már konkrét jelzést adott a piacoknak, hogy már idén csökkenti a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programját, s - amennyiben a reálgazdasági folyamatok kedvezően alakulnak - a jövő év közepén teljes mértékben megszüntetheti a programot.A bejelentésre valamennyi feltörekvő piaci eszköz gyengült, hiszen az olcsó pénzforrás hiányában már kevésbé vállalnának kockázatot a befektetők. Így a piacok feltételezése az, hogy a forint gyengülése, a magyar csődkockázati felár emelkedése, és a magyar állampapír-hozamok növekedése hatására a monetáris tanács óvatosabban dönt majd további kamatcsökkentésről.

A legutóbbi kamatdöntő ülés után a monetáris tanács - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - jelezte, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.Piaci szereplők kedden arra is figyelnek majd, hogy változik-e ezen, a kamatpályára vonatkozó iránymutatás. Az elmúlt hetekben a viharos piaci kereskedésben az euró forintárfolyama - gyakran szélsőséges napi mozgásokkal tarkítva - 290 és 300 forint között ingadozott. A monetáris tanács a kamatcsökkentési ciklusban eddig egyszer, márciusban döntött markánsan 300 forint feletti euróárfolyam mellett kamatcsökkentésről. Egyedül akkor volt más a kamatpálya jövőjére utaló kommunikációja, hiszen a "pénzügyi piaci környezetet övező bizonytalanság" csökkentéséhez kötötte a további kamatvágásokat.

A viszonylag magas és volatilis euróárfolyam hatására, és az egyre alacsonyabb kamatszint mellett a piacok így ehhez hasonló utalást várhatnak a monetáris tanácstól. Balog Ádám MNB-alelnök május legvégén az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a tanács, bár nincs előtte pontos kamatcél, azon gondolkodik, milyen jelzést lehetne adni a piacoknak arról, hogy milyen elvek alapján dől el a kamatcsökkentési ciklus vége.Az MNB keddi kamatdöntéskor ismerteti a stáb által készített friss makrogazdasági prognózist is. A bruttó hazai termék és a fogyasztói árindex változására vonatkozó számokat már kedden, a kamatdöntést követő közleménnyel egy időben, míg a részletes, inflációs jelentést csütörtökön teszi közzé az MNB.Márciusban az MNB az idei évre 0,5 százalékos, a jövő évre pedig 1,7 százalékos növekedést jósolt, míg 2013-ra 2,6 százalékos, 2014-re pedig 2,8 százalékos inflációt.Az MNB 14 órakor hirdeti ki kamatdöntését, míg a monetáris tanács közleményét 15 órakor publikálja.