Az Európai Egészségbiztosítási Kártya feljogosítja tulajdonosát az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére és az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódra - tájékoztatott Hódi Sándor, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzetközi és európai uniós főosztályának helyettes vezetője. Azt is elmondta, hogy a kártyával tavaly Magyarországon több mint 7400 esetben vettek igénybe külföldiek egészségügyi szolgáltatást - elsősorban román, német és brit állampolgárok. A legtöbb külföldön kezelt magyart pedig Németországban látták el, ami az OEP-nek több mint egymilliárd forintjába került.
Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya elfogadása az utóbbi időben nem mindenhol zökkenőmentes. Főként a magyar turisták által leggyakrabban választott dél-európai célországokban történnek fennakadások. Egyre sűrűbben hallani arról, hogy a spanyol, görög, ciprusi vagy olasz kórházakban és egészségügyi intézményekben időnként akadozik a kártya elfogadása. Ennek fő oka az, hogy ezen országok - nehéz gazdasági helyzetük miatt - az egészségügy terén is súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek. Olaszországban ezenkívül problémát jelent az is, hogy az orvosok jelentős része nem szerződött le az állami intézményekkel - márpedig ez feltétele a kártya elfogadásának.
A MABISZ szakembere szerint jelen körülmények között tehát mindenképpen érdemes utasbiztosítást is kötni. Ez ugyanis - az Európai Egészségbiztosítási Kártyával ellentétben - nemcsak a baleseti és betegség okozta károk megtérítésére korlátozódik, hanem teljes körű (önrész nélküli) gyógyszertámogatást, poggyászbiztosítást, sőt, akár huszonnégy órás magyar nyelvű tanácsadási és konzultációs lehetőséget is nyújt. Horváth Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy mindezt akár egy csésze kávé áráért is megkaphatjuk - ugyanis egy „fapados" utasbiztosítás jelenleg naponta 320-350 forintba kerül, de a „luxuskategóriájú" szolgáltatás díja sem haladja meg a napi ezer forintot. Ennek ellenére a statisztikák szerint Magyarországon még mindig nagyon kevesen élnek a lehetőséggel, aminek egyik oka a veszélyérzet hiánya, holott egy egynapos kirándulás során is megtörténhet a baj - figyelmeztetett Horváth Péter. Ugyanakkor sokan spórolási céllal nem vásárolnak biztosítást, mert még a „fapados" szolgáltatást sem engedhetik meg maguknak.
Ez a biztosítótársaságok összforgalmán is érződik: a tavalyi díjbevételük - akárcsak 2011-ben - ismét 9,5 milliárd forint volt, vagyis reálértéken számolva egy év alatt a zsugorodás több mint öt százalékos. Az elmúlt négy évet figyelembe véve pedig csaknem 17 százalékos visszaesés tapasztalható a magyar biztosítási piacon.