Magyarországon a csaknem 100 iskolaszövetkezet főleg a középiskolásoknak és a hallgatói jogviszonnyal rendelkezőknek segít az álláskeresésben. A Figyelő Online-nak nyilatkozó Kücsön Gyula az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke azt mondta, mostanában megfordult a trend, ma már nem bulira, fesztiválra vagy nyaralásra gyűjtenek az ifjak, hanem a tandíjukra vagy továbbtanulásra, vagyis öngondoskodásra. Az iskolaszövetkezetek elnöke szerint rémisztő számokat mutat Magyarországon a fiatalok munkanélkülisége. Statisztikai adatok szerint a 25 év alattiak 30 százaléka ma nem talál munkát. Viszont az, aki az iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozik javítja a statisztikát - tette hozzá Kücsön Gyula. A saját adataik szerint, akik már tini vagy huszonéves koruk elején dolgoznak sokkal könnyebben helyezkednek el a munkaerőpiacon, így a fiatalon dolgozó diákok között az álláskeresők aránya már csak 15 százalékos.

Milyen feltételekkel vállalható diákmunka?
• 18 év kor felett szabadon, mindenféle korlátozás nélkül végezhető munka
• 16-18 éves kor között bármilyen módon vállalható munka, de a munkaszerződés érvényességéhez a gondviselő aláírása is szükséges.
• 15-16 éves kor között csak szülői engedéllyel és iskolai tanszünetben, kizárólag nappali tagozatos diákként lehet munkát vállalni.
• 15 éves kor alatt csak a külön törvényben meghatározott művészeti, kulturális vagy hirdetési tevékenységre lehet munkaszerződést kötni (pl.: színházban gyerekszínészként vagy statisztaként való fellépés). Ebben az esetben szükséges a szülő és a gyámhivatal engedélye is.

A diákmunkát többsége irodai munka, árufeltöltés vagy borítékolás, dobozolás, ezekért legkevesebb 564 forintos órabért fizetnek. A jobban kereső állások közé tartozik a promóciós munka és a hostesskedés ezek után már akár óránként 600-800 forintot is adnak. A legtöbb pénzt a mérnökök és az informatikusok vihetik haza, ők 1000 forintos órabérrel vannak bejelentve. Statisztikai adatok szerint a diákmunka keresetek növekedése is stagnál elég régóta. 2008-ban óránként 400-500 forintot kínáltak egy középiskolásnak, ma is sokan ennyi pénzért vállalják a nyári szünetben a munkát. A jól kereső diákmunkások sem kapnak 1000 forintos órabérnél többet 2013 nyarán sem.

Az ISZOSZ adatai szerint évente 130 ezer nappali tagozatos tanulónak vagy hallgatónak biztosítanak pénzkereseti lehetőséget. A szorgos diákok csaknem 10 ezer munkaadó álláslehetőségei között válogathatnak. Az ISZOSZ által a Figyelő Online-nak elküldött tanulmányból kiderül, hogy a dolgozni vágyók többsége, azért lép be az iskolaszövetkezetekbe, mert azt biztonságosnak találja, mert mindig megkapja fizetését és ha szükséges jogi segítséggel is a rendelkezésükre állnak, ergo garanciát nyújt számukra.

A diákmunka adóköteles

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese felhívja minden tinédzser figyelmét: "adót fizetni pedig muszáj". Akik munkára adják a fejüket tudniuk kell, hogy a munkavállalásukkor adóazonosító-jellel kell rendelkezniük, és meg kell győződniük arról, hogy a munkáltató bejelentette őket, mert ellenkező esetben, ha baleset történik velük vagy megbetegednek, nem lehet kártérítési igényük. A diákmunka adóköteles, de az iskolaszövetkezeteken keresztül nem kell járulékot fizetniük a tanulóknak. Ebben az esetben az így keresett pénzt nem számítják bele a majdani nyugdíjuk összegébe. De a nyugdíj kiszámításánál szolgálati időként könyvelik el.

Kisikolás matek, hova tegyük a gyereket 2,5 hónapig?

A diákmunka is sok fejtörést okozhat annak, aki nem kezd el időben nyári munka után nézni, de még ennél is több fejfájást okoz a kisiskolás gyermekek szüleinek, hogy hogyan tegyék tartalmassá csemetéik nyári szünetét, vagyis a június 17-től szeptember 1-ig tartó időszakot.

Tábor, vagy nagyszülő, vagy ügyeletes iskola? A döntés pénztárca és gyerek függő. Egy nem „ott alvós" táborért heti 15-25 ezer forintot kérnek. Ebben benne van napi kétszeri vagy háromszori étkezés és a tábor típusától függő programok. Sportolás, lovaglás, kézműves programok. Az ott alvósokért már borsosabb árakat kérnek. Egy Dunaharasztiban lévő lovas tábor pl. 38 ezer forintért hirdeti magát, egy nyelvi táborért pedig már 69 ezer forintot is kérnek a Balaton-parton.

Azok a szülők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy több tízezer forintért táborba küldjék a gyerekeiket marad az ügyeletes iskola. A Magyar Szülők Országos Egyesülete felhívja a figyelmet, hogy a helyi önkormányzatok feladata a dolgozó szülők gyermekeiről való személyes gondoskodás a nyári „vakáció" idején is. Az óvodákban nincs nyári szünet. Ezzel ellentétben mégis sok óvoda bezár nyáron egy hónapra, ebben az esetben is biztosítani kell egy környékbeli ügyeletes ovit, ahol a gyerek napközbeni felügyelete biztosított. Az sem egyedi, ha a szülők felváltva veszik ki szabadságukat, hol az anya van otthon a gyerekkel, hol pedig az apa. Szerencsésebbek azok, akiknél a nagyszülők be tudnak segíteni a gyerekek nyári gyerek megőrzésébe. Statisztikai adatok szerint 1,2 millió iskolásból 5-600 ezer tanuló cselleng az utcán, vagy otthon van felügyelet nélkül nyáron. Sokan éheznek, mert nincs biztosítva számukra a tanév közbeni napi többszöri étkezés. És ilyenkor több gyereket ér baleset is és sokan elkószálnak.