Augusztus 27-én, kedden tárgyalt egymással a kormány és a Magyar Bankszövetség. A megbeszélések után ugyan konkrét részletek nem váltak ismertté, de a tárgyalások csütörtöki (lapzártánk utánra eső) folytatása előtt azt már deklarálta Patai Mihály bankszövetségi elnök, hogy egy újabb mentőcsomag révén jelentősen csökkenteni fognak a devizahitelesek havi törlesztőrészletei és a magyar bankszektor a következő években több százmilliárd forintot vállal át az adósoktól. Vagyis a csomag terheit ezúttal is a bankok vállalják, az állam, illetve az adósok mentesülnek a terhektől. Állítólag két elképzelés van fenn az asztalon, ezekben a forintosítás, a kamattámogatás és az árfolyamgát elemei kaphatnak szerepet. Ami biztos a hazai pénzügyi szektor jövedelmezősége és hitelezési képessége tovább romlik, a forint még sebezhetőbbé válik. Azt már nehezebb megtippelni, hogy végül milyen mértékű és mennyire kötelező forintosítás várható.

ELŐZMÉNYEK
Azt már a keddi egyeztetés előtt lehetett érezni, hogy hatalmas csalódás lenne, ha az elmúlt hetek üzenetei után a kormány nem lépne valami érdemit a devizahitelek ügyében. Biztosnak tűnt, hogy a bankszektor korábbi reményei, miszerint elég lesz az árfolyamgát népszerűsítésével, vagy az árfolyamrés egy részének visszafizetésével lépni, szertefoszlott. Elég volt, ha a főcímeket elolvastuk! Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány megoldást kíván nyújtani minden devizahitelesnek. Rogán Antal felszólítja a hazai bankokat a lakáscélú devizahiteles szerződések módosítására. A Magyar Nemzeti Bank vezetői, Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető pedig cikkeket írtak, amelyek arról szóltak, hogy miért jártak rosszul a magyar családok a devizahitelekkel, miért szenvedtek számszerűsíthető veszteségeket a korábbi kamatemelésekkel, illetve a devizakonverzió árfolyamsávának szélesítésével. Ezek a lépések a bankoknak évente 60-70 milliárd forint többletbevételt jelentettek - mondja a jegybank. Nem volt nehéz folytatni a gondolatot: valamiképpen fizessék vissza ezt a bankok a lakosságnak! Majd nem is késett az újabb, ekkor már harmadik cikk, amelyben ott is volt a javaslat: tegyék vonzóbbá a kereskedelmi bankok az árfolyamgát rendszerét azzal, hogy elengedik a 180 forint feletti tőkerész egy részét, illetve azzal, hogy meghosszabbítják a futamidőt! Utólag nem is kétséges, hogy az MNB és a kormány így erős kommunikációs üzeneteket helyezett el arról, hogy a magyar bankoktól további százmilliárdokat szeretne valamiképpen elvonni. Bár a bankok annak legalább örülhettek, hogy a szakszerű jegybanki tanulmány határozottan kiállt amellett, hogy a svájci frank hitelek mögött svájci frank finanszírozás volt, valamint elemzéseivel áttételesen a hibás termék koncepciót is elvetette. Az is látszott, hogy a 3525 milliárd forintos teljes lakossági devizaalapú jelzálog-hitelállományból az ennek felére rugó lakáscélú hitelesek vannak leginkább a célkeresztben, miképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző kormányzati akciókból már megismert 180 forintos eltérített svájci frank árfolyam jöhet elő újból: vagyis valamiképpen a találgatásokban rendre előkerülő forintosításnak ez lenne a piacitól eltérített fix árfolyama.

A Figyelő eheti számában részletes elemzés olvasható az új helyzetben felmerülő kérdésekről, mindenekelőtt a forintra ható tényezőkről.