Választási költségvetés készül? - Érdekes átrendeződések a büdzsében

válassz
2013-11-27 12:37
Az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi költségvetés főszámait. Jelentősen emelkedett a központi költségvetés hiányának mértéke, és érdekes átrendeződések történtek a büdzsén belül. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyire tudott (akart?) a kormány ellenállni a pártpolitikai lobbiknak a parlamenti vitában, és hol engedett a szakmai józanság ellenében is.
Tervek és a valóság
Megszokhattuk a jelenlegi kormányzati ciklusban, hogy az elfogadott és a ténylegesen meg is valósuló költségvetés szinte biztosan nincsen köszönő viszonyban egymással. Az idei évvel együtt azt utolsó három év költségvetéseit nézve a kormány csak a hiánycél kapcsán összesen kb. 1300 milliárd forintot változtatott az eredeti tervhez képest a végrehajtás során. Ebben a tekintetben 2011. volt a legdrámaibb, amikor 1055 milliárd forinttal csökkent a konvergencia programnak, és főleg a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásának köszönhetően a hiány mértéke.

2011. év

2012. év

2013. év

eredeti

tényleges

eredeti

tényleges

eredeti

törvénnyel módosított

bevétel

13.222

13.294

14.422

14.504

15.314

15.325

kiadás

14.964

13.838

15.021

15.125

16.156

16.376

hiány

1.742

687

599

576

842

1.050


Az idei évben nagyon engedett a költségvetési fegyelem területén a vasszigor. Az évközbeni módosításokkal 200 milliárd forinttal feljebb kúszott a hiány mértéke, amely akár az október végi adatok alapján év végén még nagyobb is lehet.

Frakció feszegeti a határokat


A Policy Agenda megnézte azt is, hogy a költségvetés országgyűlési vitája alatt mennyire válik engedékennyé a kormány. Az adatok azt mutatják, hogy a hiány mértékében a 2011. évi és a 2012. évi költségvetés elfogadása során szigorú volt a kormányzat, és nem engedte, hogy növekedjen az eredeti tervhez képest annak mértéke. A 2013. évi költségvetésnél ez már nem volt igaz, mert 164 milliárd forinttal emelte a vita során a hiány mértékét a kormánypárti frakció, majd a tárgyévben további 60 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiány mértékét.

2011. évi

2012. évi

2013. évi

2014. évi (főszámok elfogadása után)

bevétel változása

+ 72 mrd

+390 mrd

+514 mrd

+25 mrd

kiadás változása

+ 70 mrd

+ 390 mrd

+ 678 mrd

+ 85 mrd

hiány változása

+ 2 mrd

0

+ 164 mrd

+ 60 mrd


Természetesen az önmagában még nem jelenti azt, hogy a kormánypárt felelősen viszonyul a költségvetéshez, ha a hiányt nem növeli plusz igényeivel. Az elvszerűség akkor biztosított, ha a többlet terhekhez valódi forrásokat képes hozzárendelni. Ezen a területen azonban komoly problémák vannak. Előszeretettel nyúlnak a kormánypárti képviselők az ÁFA bevételekhez. Amennyiben formálisan meg szeretnék valaminek az ellentételezését is teremteni, akkor megemelik a várható ÁFA bevételeket. Ez azt jelenti, hogy felülbírálják a kormányzati szakemberek előrejelzéseit, és minden esetben indoklás nélkül egyszerűen felülírják a bevételi terveket.

év

kormány által tervezett ÁFA bevétel

országgyűlés által elfogadott ÁFA bevétel

tényleges ÁFA bevétel

2011.

2.498

2.558

2.489

2012.

2.698

2.722

2.747

2013.

2.826

2.953

2.775*

2014.

3.000

3.014

2.800-2.830*


Ebben a ciklusban ez 225 milliárd forint értékben történt meg. Ennek a csábításnak ebben az évben sem tudtak ellenállni, és az amúgy is irreális bevételi tervre 14 milliárd forintot terveztek többletként. Pont annyit, amennyivel a BKV-nak járó támogatást növelték. Nyilvánvalóan ez a 14 milliárd forint a fedezete - legalábbis részben - a mostani BKV bérletárak csökkentésének. A helyzet sajátossága, hogy a bérletek árának csökkentése ÁFA kiesést jelent a költségvetésnek.

Lesz-e korrekció?

A 2014. évi költségvetés még nem került elfogadásra. Egyelőre az úgynevezett fő számokat látjuk, amelyeket elvileg nem változtatnak már a törvény végleges elfogadásakor. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utolsó pillanatban jelentősen átírják akár a bevételeket, akár a kiadásokat.

A mostani adatok alapján, bár a GDP idei mértéke jobb lesz, mit a korábbi várakozásokban, a Policy Agenda megítélése szerint nem lehet teljesíteni a 3% alatti hiánycélt. A 60 milliárd forintos hiánynövelés ugyan pozitív hatással lesz az önkormányzatok gazdálkodására, mivel ez az összeg az adósságainak átvállalására megy el, de nem olyan mértékben, hogy az semleges hatású legyen a költségvetés egészére.

A jövő évi költségvetés kapcsán pedig kényelmes helyzetben lehet a kormány, hiszen - főleg egy április 6-ai választási időpont esetén - még csak az első kéthavi adatok lehetnek ismertek, így nem kényszerül arra a kabinet, hogy a választások előtt bármit is átrendezzen a költségvetésen. Így tehát könnyen mondhatja majd a kormány, hogy nem látszanak végrehajtási problémák a büdzsében.