Az Országgyűlés elfogadta a 2014. évi költségvetés főszámait. Jelentősen emelkedett a központi költségvetés hiányának mértéke, és érdekes átrendeződések történtek a büdzsén belül. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mennyire tudott (akart?) a kormány ellenállni a pártpolitikai lobbiknak a parlamenti vitában, és hol engedett a szakmai józanság ellenében is.
Tervek és a valóságMegszokhattuk a jelenlegi kormányzati ciklusban, hogy az elfogadott és a ténylegesen meg is valósuló költségvetés szinte biztosan nincsen köszönő viszonyban egymással. Az idei évvel együtt azt utolsó három év költségvetéseit nézve a kormány csak a hiánycél kapcsán összesen kb. 1300 milliárd forintot változtatott az eredeti tervhez képest a végrehajtás során. Ebben a tekintetben 2011. volt a legdrámaibb, amikor 1055 milliárd forinttal csökkent a konvergencia programnak, és főleg a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásának köszönhetően a hiány mértéke.
|
2011. év
|
2012. év
|
2013. év
|
eredeti
|
tényleges
|
eredeti
|
tényleges
|
eredeti
|
törvénnyel módosított
|
bevétel
|
13.222
|
13.294
|
14.422
|
14.504
|
15.314
|
15.325
|
kiadás
|
14.964
|
13.838
|
15.021
|
15.125
|
16.156
|
16.376
|
hiány
|
1.742
|
687
|
599
|
576
|
842
|
1.050
|
Az idei évben nagyon engedett a költségvetési fegyelem területén a vasszigor. Az évközbeni módosításokkal 200 milliárd forinttal feljebb kúszott a hiány mértéke, amely akár az október végi adatok alapján év végén még nagyobb is lehet.
Frakció feszegeti a határokatA Policy Agenda megnézte azt is, hogy a költségvetés országgyűlési vitája alatt mennyire válik engedékennyé a kormány. Az adatok azt mutatják, hogy a hiány mértékében a 2011. évi és a 2012. évi költségvetés elfogadása során szigorú volt a kormányzat, és nem engedte, hogy növekedjen az eredeti tervhez képest annak mértéke. A 2013. évi költségvetésnél ez már nem volt igaz, mert 164 milliárd forinttal emelte a vita során a hiány mértékét a kormánypárti frakció, majd a tárgyévben további 60 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiány mértékét.
|
2011. évi
|
2012. évi
|
2013. évi
|
2014. évi (főszámok elfogadása után)
|
bevétel változása
|
+ 72 mrd
|
+390 mrd
|
+514 mrd
|
+25 mrd
|
kiadás változása
|
+ 70 mrd
|
+ 390 mrd
|
+ 678 mrd
|
+ 85 mrd
|
hiány változása
|
+ 2 mrd
|
0
|
+ 164 mrd
|
+ 60 mrd
|
Természetesen az önmagában még nem jelenti azt, hogy a kormánypárt felelősen viszonyul a költségvetéshez, ha a hiányt nem növeli plusz igényeivel. Az elvszerűség akkor biztosított, ha a többlet terhekhez valódi forrásokat képes hozzárendelni. Ezen a területen azonban komoly problémák vannak. Előszeretettel nyúlnak a kormánypárti képviselők az ÁFA bevételekhez. Amennyiben formálisan meg szeretnék valaminek az ellentételezését is teremteni, akkor megemelik a várható ÁFA bevételeket. Ez azt jelenti, hogy felülbírálják a kormányzati szakemberek előrejelzéseit, és minden esetben indoklás nélkül egyszerűen felülírják a bevételi terveket.
év
|
kormány által tervezett ÁFA bevétel
|
országgyűlés által elfogadott ÁFA bevétel
|
tényleges ÁFA bevétel
|
2011.
|
2.498
|
2.558
|
2.489
|
2012.
|
2.698
|
2.722
|
2.747
|
2013.
|
2.826
|
2.953
|
2.775*
|
2014.
|
3.000
|
3.014
|
2.800-2.830*
|
Ebben a ciklusban ez 225 milliárd forint értékben történt meg. Ennek a csábításnak ebben az évben sem tudtak ellenállni, és az amúgy is irreális bevételi tervre 14 milliárd forintot terveztek többletként. Pont annyit, amennyivel a BKV-nak járó támogatást növelték. Nyilvánvalóan ez a 14 milliárd forint a fedezete - legalábbis részben - a mostani BKV bérletárak csökkentésének. A helyzet sajátossága, hogy a bérletek árának csökkentése ÁFA kiesést jelent a költségvetésnek.
Lesz-e korrekció?A 2014. évi költségvetés még nem került elfogadásra. Egyelőre az úgynevezett fő számokat látjuk, amelyeket elvileg nem változtatnak már a törvény végleges elfogadásakor. Ugyanakkor a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az utolsó pillanatban jelentősen átírják akár a bevételeket, akár a kiadásokat.
A mostani adatok alapján, bár a GDP idei mértéke jobb lesz, mit a korábbi várakozásokban, a Policy Agenda megítélése szerint nem lehet teljesíteni a 3% alatti hiánycélt. A 60 milliárd forintos hiánynövelés ugyan pozitív hatással lesz az önkormányzatok gazdálkodására, mivel ez az összeg az adósságainak átvállalására megy el, de nem olyan mértékben, hogy az semleges hatású legyen a költségvetés egészére.
A jövő évi költségvetés kapcsán pedig kényelmes helyzetben lehet a kormány, hiszen - főleg egy április 6-ai választási időpont esetén - még csak az első kéthavi adatok lehetnek ismertek, így nem kényszerül arra a kabinet, hogy a választások előtt bármit is átrendezzen a költségvetésen. Így tehát könnyen mondhatja majd a kormány, hogy nem látszanak végrehajtási problémák a büdzsében.