Valentin-gazdaságtan

Kőhegyi Bence
2014-02-18 17:40
Egy közgazdász, ha Valentin-napra készül a legolcsóbban éri el a legtökéletesebb hatást. A közgazdaságtan már évekkel korábban gyarmatosította a párkeresési döntéseinket, a párosítási algoritmus kidolgozásáért Roth és Shapley Nobel-díjat is nyertek. Az elmélet gyakorlati alkalmazása a szerelem ünnepe miatt került ismét reflektorfénybe. Egy felmérés szerint az amerikaiak átlagosan 130 dollárt költenek el Valentin-nap alkalmából, hogy különböző ajándékokkal lepjék meg kedvesüket. Paul Oyer, a Stanfordi Egyetem közgazdász professzora a New York Times honlapján három közgazdasági tippet ad, hogyan maximalizáljuk „jólétünket" Valentin-napon.
1. A hatékony szignál, avagy az érzelmek kimutatása
A férfiak 64 százaléka virágot, vagy egy doboz csokoládét vesz partnerének Valentin napra. Ez nagyjából ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki a Facebookon „BSZ!", vagy „HB2Y" üzenettel köszönti föl ismerősét a születésnapján. Ez mindössze azt jelzi, hogy a közösségi oldal emlékszik az illető születésnapjára, illetve hogy az üzenet írója legalább három másodpercet szánt ismerősére.

A Stanford közgazdásza ezzel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a fölösleges költekezés helyett fontos figyelembe venni társunk személyes igényeit. Ha például valaki elkészíti szerelmének kedvenc ételét, vagy beszerez egy olyan könyvet, amiről tudja, hogy régóta hiányzik a polcról, esetleg elvégzi a nem túl kellemes házimunkát kedvese helyett, ezek mind olyan gesztusok, amikkel megfelelően ki lehet fejezni, hogy valóban érdekel partnerünk boldogsága.

2. Úgy tedd boldoggá partneredet, hogy közben magadra (is) költesz!
Egy online párkereső oldalon végzett felmérés szerint az a személy, aki évente 250 ezer dollárt, vagyis nagyjából 56 millió forintot keres, és van módja arra, hogy külsőleg és belsőleg is összhangba kerüljön magával, annak két és félszer több randira van esélye, mint akinek csak 50 ezer dollár az éves jövedelme. Hasonlóan nagyobb eséllyel indulnak a „szép nők", mivel a férfiak általában inkább a külső alapján választanak egy társkereső oldalon. Kutatások támasztják alá, hogy a „szép nők" négyszer annyi felkérést kapnak, mint az úgynevezett „átlagos kinézetűek", függetlenül az egyéb belső értékektől.

Szintén egy felmérés eredményére támaszkodva kijelenthető, hogy egy nagyon vonzó személy könnyebben kap munkát, és 20 százalékkal több pénzt kereshet kevésbé vonzó társainál. Oyer ebből kiindulva az önmagunkba való befektetés hasznosságára hívja fel a figyelmet, hiszen még vonzóbb lehet valaki, ha Valentin-nap alkalmából elmegy fodrászhoz, vagy vásárol magának egy jó ruhát, mondván, hogy „annyira szeretlek drágám, hogy megveszem magamnak ezt a kabátot".

3. Értékeld, akid van!
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sok pár pont Valentin-napján dönt úgy, hogy elválnak egymástól, a szakítások hátterében pedig általában az áll, hogy a partner „nem tökéletes", „nem az igazi". A hétköznapi ember sok időt szentel arra, hogy megtalálja a legjobb házat, munkát, vagy éppen a leginkább testhezálló ruhadarabot - akár a vállalkozók, akik addig keresgélnek a piacon, amíg rá nem bukkannak a megfelelő befektetési lehetőségre. De ha már a párválasztásban is közgazdászként viselkedünk, akkor különösen fontos tudni, hol álljunk meg a keresésben, mert lehet, hogy egy tökéletes munkáról, vagy a tökéletes társról mondunk le.

Minden szakításnak ára van. Egyrészről az érzelmi veszteség, másrészről az idő és energia, amit arra fordítunk, hogy megleljük következő társunkat. Ez nem azt jelenti, hogy érdemes beleragadni egy káros, vagy nem működő kapcsolatba, ugyanakkor kevesebb veszteséggel jár elfogadni a „megfelelőt", mint egyedül maradni és várni a „tökéletes társat".
Oyer professzor intelme, hogy bár a „nagy Ő" talán nem is létezik sem a magánéletben, sem az üzleti világban, de ez nem jelenti azt, hogy aki mellettünk van, ne lenne számunkra megfelelő partner.

Paul Oyer a Stanfordi Egyetem közgazdász professzora, az „Everything I Ever Needed to Know About Economics I Learned From Online Dating" c. könyv szerzője.