Az új Ptk. hatálybalépésétől, jövő év március 15-től nem lehet ilyen szerződéseket kötni, viszont ma még eldöntetlen, hogy mi lesz a már létező szerződések sorsa.

A jövőben csak a kézizálogjog - ilyen a zálogházé - és a jelzálogjog létezik majd - tette hozzá az előadó. Zálogjogot - akár ingatlanra, akár ingóságra - zálogszerződés kötésével, és az azt követő bejegyzéssel lehet létrehozni. Az ingatlanon alapított zálogjogot az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni. Az ingó jelzálogjogok bejegyzésére viszont egy új nyilvántartás jön létre - erről Szalóki Gergely, a rendező iroda banki finanszírozással foglalkozó ügyvédje beszélt a rendezvényen.

Az új intézmény a hitelbiztosítéki nyilvántartás lesz, amely leváltja a jelenleg a közjegyzők által vezetett és működtetett zálogjogi nyilvántartást. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartás - a közjegyzőivel szemben - nem lesz közhiteles, nem bizonyítja a benne foglaltak fennállását. A hitelbiztosítéki nyilvántartás angolszász mintára, internet alapú lesz, amely hatósági, közjegyzői közreműködés nélkül működik majd: a felek maguk gondoskodnak - a világhálón keresztül - a zálogjog bejegyzéséről.

Kérdéses, hogy ez a megoldás mennyire lesz hatékony és megbízható a jelenlegi magyar gazdasági, illetve jogi környezetben, és mennyire ad lehetőséget a visszaélésre - vetette fel az előadó.A jelenlegi zálogjogi nyilvántartással szemben a hitelbiztosítéki nyilvántartás valamennyi ingón, jogon és követelésen alapított zálogjogot tartalmazni fogja, például a lízingszerződéseket is. Így ellenőrizhetővé válik, hogy valakinek az adott vagyontárgyát, jogát, vagy követelését terheli-e zálogjog.

A nyilvántartásban a zálogkötelezettek neve szerint lehet majd keresni.