A három évre szóló, de meghosszabbítható szerződés aláírói a kínai jegybank, vagyis a Kínai Népi Bank (PBOC) és az Európai Központi Bank (ECB) voltak. Az eseményről Pekingben kiadott közlemény szerint a lépés a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a pénzügyi biztonságot szolgálja.Mint a közleményben írták, a megállapodás növeli a kínai jüan, hivatalos nevén a renminbi mozgásterét az euróövezetben, egyúttal népszerűsíti a vele való fizetést, és elősegíti a kereskedelmet és a befektetéseket. A lépést Kínában azért is fontosnak tartják, mert az egyezség fejlett országokkal jött létre, s nem szomszédos, vagy más, távolabbi fejlődő államokkal.Kína valutájának nemzetközi használata és teljes konvertibilissá tétele érdekében eddig 22 országgal összesen 2200 milliárd jüan (78,76 billió forint) értékben kötött úgynevezett swap-keretmegállapodást. Ilyen megállapodást kötött Magyarországgal, Indonéziával és Albániával is az utóbbi egy hónapban. Francois Hollande francia elnök nemrég közölte, hogy országa is hasonló megállapodásra törekszik Kínával. Az idén szeptemberben a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) a nemzeti valuták nemzetközi szerepét kifejező listáján a jüan a 11. helyről a 9-re ugrott, míg tavaly januárban még csak a 20. volt.

A jüannal folytatott napi kereskedés elérte a 120 milliárd dollárt (26,4 billió forint), míg három évvel ezelőtt csak 34 milliárd volt.Kína teljes külkereskedelmében a jüanban denominált tranzakciók aránya az elmúlt években határozott növekedést mutatott; míg például 2010 első negyedében alig érte el a teljes kínai külkereskedelmi forgalom 0,5 százalékát, addig 2013 első negyedére ez az arány már 15 százalékon állt.A kínai központi közgazdasági egyetem professzora, Kuo Tien-jung szerint a jüanban bonyolított tranzakciók gyakoriságának növekedése természetes folyamat, hiszen a kínai deviza árfolyama stabil, használata meglehetősen kockázatmentes. Ezzel együtt - tette hozzá - csökkenti az amerikai dollártól való függést, védelmet nyújthat egy esetleges amerikai csőd ellen.Kína és Magyarország, vagyis a Kínai Népi Bank és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember elején kötött bilaterális devizacsere-keretmegállapodást tízmilliárd jüan (380 milliárd forint) névértékben. Ennek révén az MNB szükség esetén a meghatározott összeg erejéig kínai jüanhoz juthat, amelyet a hazai piaci szereplők rendelkezésére bocsáthat.