Először is, vizsgáljuk meg a globális növekedés gazdasági környezetét. A globálisan termelt hazai össztermék (GDP) bővülése meghaladta a 4 százalékot a kétezres években, egészen az amerikai és európai válság kitöréséig. Ez a növekedési ütem egy százalékponttal magasabb, mint az azt megelőző fél évszázad növekedési átlaga. Kínával és Indiával az élen a feltörekvő piacok gazdasága 7,5 százalékkal bővült, miközben a fejlett gazdaságok növekedése 2,6 százalék körüli eredményt mutatott. A soha nem látott növekedés egyik fő oka, az Egyesült Államokban és Európában, az olcsó hiteleken nyugvó fogyasztás. Emellett a feltörekvő piacok erős gazdasági növekedése a másik, amely húzta magával a globális gazdaságot. A feltörekvő országok kétezres évek előtti átlagosan 3,6 százalékos növekedése így az ezredfordulót követő években megduplázódott. Ezek a gazdaságok egyre inkább integrálódtak a globális piacba. Az Egyesült Államokkal és Európával való kereskedelemi többletük tovább erősítette gazdaságukat - írja a BBC News online kiadásában megjelent cikkében Linda Yueh.

Az adósság buborék
A gazdasági növekedés azonban az olcsó hitelezésen és nem az export orientált gazdaságon alapult a megelőző évtizedben. A Bank of International Settlements becsült adatai szerint a felhalmozott adósság 2007 óta 33 ezermilliárd dollárral növekedett világszerte. Ez megfelel a globális gazdaság éves termelése felének. Az ilyen arányú eladósodás nem éppen a leginkább fenntartható növekedést vetíti előre, ahogy azt a Nyugat a válság hatására már megtanulhatta. Ez azt is jelentheti ugyanakkor, hogy, ahol a hitelkihelyezés túl gyorsan növekedett, így a kínai gazdaságban, a lassulás nem szükségszerűen vezet rossz gazdasági modellhez. A gazdasági lassulás a kezelés azonban kulcskérdés, menedzselése nem magától értetődő szcenáriókat vet fel. Miközben az amerikai és európai fogyasztás mérséklődik, a feltörekvő országok számára egyre kevésbé lesz a kereskedelem a gazdasági növekedés motorja. Ez azt jelenti, hogy a magas fizetési mérleghiánnyal (a legátfogóbb mérőszám, amely magába foglalja a pénzforgalomtól az árukereskedelemig terjedő adatokat) küzdő országok, mint Törökország vagy Mexikó nehezebben tudja majd adósságát finanszírozni. Ekkor a jelentős belső piaccal rendelkező államok a belső fogyasztásból adódó előnyökre tehetnek szert.

Középosztály
Az olyan nagyvállalatok, mint a Burberry indikátorként jelezheti a belső kereslet növekedését. A brit ruházati áruházlánc először ért el 2 milliárd fontos bevételt, kétszámjegyű eladási növekedést elérve Kínában és Ázsia más részein. Annak ellenére, hogy a Burberry a magasabb keresetűeket szolgálja ki, jól jelzi az új középosztály növekedését a feltörekvő államokban. Például Kínában a fogyasztói javak importja 8 százalékkal nőtt az előző évi eredményhez képest, miközben a kínai export júniusban a leggyorsabban csökkent a globális válság kitörése óta, az összimport pedig váratlan gyorsasággal hanyatlik. Más szavakkal, míg az import csökkent a nyersanyagok és résztermékek oldaláról, a belföldi importra szánt fogyasztási javak aránya növekszik. Az ilyen nagyarányú kereslet az olyan feltörekvő piacokra jellemző, mint az egymilliárd főt meghaladó lakosságú India és Kína, ugyanakkor gazdaságfelhajtó erővel bír a 200 milliónál nagyobb lélekszámú államokban is, mint Indonézia vagy Brazília. Az Egyesült Államok az egyetlen gazdag ország, amely a jelenlegi adatok szerint, 310 milliós népességével bekerül a világ első öt legnépesebb állama közé. A nagyobb belső kereslettel rendelkező államok többsége így a feltörekvők közé tartozik.

Bankválság
A kevesebb lakossal rendelkező feltörekvő országok exportfüggő gazdasága számára nagyobb nehézségek következhetnek. Főként azokra az ázsiai államokra gondolhatunk itt, amelyek külkereskedelme döntően Amerikába irányul, vagy az európai feltörekvő államokra, amelyek nagyobbrészt Nyugat-Európába exportálnak. Nagy kérdés marad az is, hogy az feltörekvő államok új középosztálya saját fogyasztásán túli adósságokba veri-e magát. Ez katasztrofális eredményekhez vezetne. Miközben ezen országok közül soknak még alulfejlett a bankrendszere, gazdasága a készpénzen nyugszik, adósságukat nagyobb részben a vállalatok és nem magánszemélyek halmozták fel. Például, a bankok által kihelyezett személyi hitel csak 25 százalékkal bővült Indonéziában, 47 százalékkal Indiában és 52 százalékkal Brazíliában. Ugyanakkor még mindig aggódhatunk azért, hogy a bankrendszer ne vigye rossz pályára növekedést.
Ha a feltörekvő piacok az IMF előrejelzésének megfelelően 6 százalékkal tudnak növekedni, akkor a Valutaalap jóslata szerint a globális növekedés újra visszatérhet a négy százalékhoz jövő év végére, miközben a fejlett gazdaságok átlagosan 2 százalékkal bővülhetnek. Ez egy jó növekedési ritmust jelentene, még ha lassabbat is, mint a kétezres évek boldog éveiben. A fenntarthatóbb ritmus pedig a remények szerint tovább is tart majd.